Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története
Az 1952-ben rekonstruált Gárdonyi házon nem sokkal a helyreállítás után repedések keletkeztek és ennek következtében 1961-ben a múzeumot be kellett zárni, mert teljes felújítása vált szükségessé. A ház egész északi falát és két közfalát, valamint félig a keleti és nyugati végfalat ki kellett cserélni és az eredetileg alapozás nélkül épített falakat kő alappal ellátni. A munka májustól novemberig tartott és ez után az emlékmúzeum berendezését az 1952. évi rekonstrukciót követve állítottuk helyre. A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum a vár északi kapujától mintegy 200 méterre fekszik. Az író 1896-ban vásárolta a telket, a rajta levő egyetlen épülettel. Miután a kis parasztházat átépíttette, 1897-ben bele is költözött és benne lakott 1922-ben bekövetkezett haláláig. Itt írta élete legnagyobb müveit, az Egri csillagokat, az Isten rabjait, a Láthatatlan embert, Az én falumat, a Bort, stb. Az emlékmúzeum három egymásba nyíló szobából áll, bennük az író bútoraival és könyvtárával. 18 Az ablakaival nyugatra nyíló szoba Gárdonyi hálószobája, 1899-ig egyúttal dolgozószobája is volt. A bútorok egyszerűsége a külsőségekre nem sokat adó emberről beszél. A szekrényajtókon és a falakon látható festményei, pianinója, hegedűje és szép kottagyűjteménye arról tanúskodik, hogy érdeklődési köre tág volt, melybe nemcsak az irodalom fért bele. A két ablak között áll íróasztala, melyen 1897-től 1899-ig az Egri csillagok-at írta. Gárdonyi szenvedélyes dohányos volt, erre emlékeztet a szobában álló pipatartó. A középső, legkisebb szoba könyvtárának egy részét őrzi. Itt van még festőállványa és néhány palatáblára, vászonra festett saját műve. A harmadik szobát Gárdonyi 1899-ben alakíttatta át dolgozószobává. Amint Móricz Zsigmond említi. Gárdonyit az első szobában zavarta a város zaja, a várban gyakorlatozó katonaság kürtjelei és az egri harangok szüntelennek tetsző zúgása. A hátsó szobát ezért meghosszabbíttatta, és átalakíttatta úgy, hogy semmi se zavarja munkájában. Az íróasztal felett a szoba mennyezetébe üvegablakot szereltetett, hogy felülről kapva világosságot, még az ablaktáblákat is becsukhassa. A szoba minden oldalán elhelyezett polcokon, szekrényekben áll Gárdonyi könyvtárának legnagyobb része. Tartalmára nézve a könyvtár rendkívül változatos. A legkülönbözőbb témájú művek vannak benne latin, német, francia, angol és olasz nyelven. Vannak könyvek a XVI—XVII. századból, régi és modern magyar irodalom és a világirodalom klasszikusai eredetiben és fordításban. Több kötet tanúskodik a magyar néprajz, a népköltészet és a népnyelv iránt tanúsított érdeklődéséről. A jobboldali fal mellett, tárlóban néhány Gárdonyi kézirat fekszik, felette pedig a falon az író fényképe függ. A Gárdonyi ház restaurálásának egyik feltétele volt a berendezés elmozdítása, majd a kőművesek elvonulása után a régi állapot visszaállítása. A múzeum számára ez a munka felért egy kisebb kiállítás rendezésével. A kiáilításrendező és szervező munka nem merült azonban ki az állandó kiállításokban és a Mátra múzeum szervezésében. Új múzemi létesítmények létrehozására törekedtünk még Tarnamérán, Párádon és Hatvanban. Tarnamérán Galánfi László nevelő diákjai segítségével szép régészeti gyűjteményt hozott létre úgy, hogy figyelemmel kísérte a község területén folyó jelentősebb földmunkákat. A múzeum 1958-ban kapcsolódott bele ennek az iskolai gyűjteménynek a szervezésébe először azzal, hogy felügyeletünk mellett folytatták a gyűjtést, majd a múzeum restaurálta, leltározta az így összegyűlt anyagot és végül tárlókat 18 A Gárdonyi ház első leírását az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság 1926. év 1 évkönyvéből, Matlák József írásaként ismerjük (Gárdonyi Géza otthona). — Legújabban ldNagy S.: Vezető a Gárdonyi Géza Emlékmúzeumhoz. Eger, 1962. 1—27 1. (sokszorosított) 32
