Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában

1703/4 telén az ostromló kuruc had mindössze az egri vár körülzárására szorítkozhatott. A várbeliek, akiknek élelmiszere fogytán volt, idó'közben sikeres kirohanásokkal töltötték meg sovány éléstárukat.

30 így 1704. január 23-án hajnal tájban kirohant Egerből a „rácság" a németekkel együtt — panaszolják az apátfalvi lakosok Rákóczihoz írt levelükben — s „felejthetetlen és elviselhetetlen károkat tettek, minden külső és belső jószáginkat fel praedálván és sákmánt hányván benne, úgy annyira, hogy szarvas marháinkat 200-ig valót el hajtottak".

39 Arra kérték a fejedelmet, adja vissza elrablott holmijukat, ha beveszi Eger várát. Patai István özvegye 1704. április 16-án Rákóczihoz intézett folyamodványában szintén előadja, hogy január 25-én a várból kiütő egri „rácok" férjét megölték. Rákóczi meghagyta Pásztó városának, hogy a folyamodót egy esztendeig se szekerezéssel, se más teherviseléssel ne háborgassa.

40 Szűcs Mátyásné miskolci lakosnak pedig a fiát fogták el és hurcolták Egerbe a „rácok" rabságba.

41 Eger várának tulajdonképpeni tervszerű ostroma csak 1704 tavaszán vette kezdetét Rákóczi Ferenc vezetésével. „Negyed napja, miolta Urunk szép haddal és szép lövő-szerszámokkal Miskolczrul megindult, — írja Szepesi János 1704. március 4-én, — az alkalmatlan üdő miatt itt subsistait (ti. a mezőkövesdi táborban — Sz. I.) holnap Eger alá fog nyomulni".

12 Rákóczi március 7-én már a várat körülzáró táborban volt és 9-én megkezdte 13 ágyúval és 5 mozsárral a vár lövetését. Emlékirataiban így emlékezik meg az egri vár ostromáról:,, . . . Egert szándékoztam megtámadni, ágyúkat és mozsarakat hozattam Tokajból és márciusban elhagytam miskolci téli szállásomat. Eger vára régimódi erődítmény volt, a város felé öreg tornyokkal, a szőlők felől igen magas, kiszögellő védművekkel, amelyeket a németek még a háború előtt leromboltattak. így csak az erősfalú belső vár maradt meg, Zinzendorf gróf a parancsnoka, s a helyőrség elég gyenge volt ... Az ostrom kezdetén a várba húzódó rácok néhány magyarral együtt elég élénken kirohantak sáncaimra, de miután mindig visszanyomtam őket, s legjobb vitézeimet elvesztették, nyugodtan megmaradtak falaik között. Középszerű ágyúim egyáltalában nem ártottak az öreg falaknak, de szökevényektől megtudtam, hogy a bombák okozta rázkódtatásoktól megrepedtek a víztartók, s kezdett a víz kiszivárogni belőlük. Minthogy ilyen módon vízszüke fenyegette a várat, azzal biztattam magamat, hogy a helyőrség nemsokára megadásra kényszerül."

43 Amint az Emlékiratok is megemlítik, a várőrség élénk kirohanásokat intézett a sáncokra, s bár sikerült visszaszorítani őket, e kitörések nemcsak a várvédők, hanem az ostromlók soraiból is sok áldozatot kívántak. Dobozy István március 14-én írja: „Urunk Eger alatt vagyon, hétfőn (10-én) kemény viadal volt, kapitány Györki Ádám elesett".

44 Györky a fejedelem lovas karabélyosainak volt az ezredese.

45 ;i8 Leskó, Adatok, IV. 535. 1. ,, ... Et quia annona et carnibiis per longum tempus jam jam deficiebant, exmisit D. Commendans binis vicibus suos trecentos emissarios, qui semper féliciter cum multis pecoribus redierunt". 3B Szederkényi, Heves vármegye története, IV. köt. 92. I., Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 156. I. 40 Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 155—J56. I. 41 Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 155—156. 1. 42 Archívum Rákóczianum, I. 213—214. I., Leskó, Adatok, IV. 536. I. iJ Rákóczi, Emlékiratai 75. 1. 44 Archívum Rákóczianum, I. 216. I. 45 Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 292—293. 1. — Gyürky Ádám Nógrád vármegye esküdtje. Gács meghódolásakor Rákóczi híve lett, a fejedelem lovas karabélyos regimentje szereskapitányává tette. Eger alatt 1704. március 10-én esett el. Temetési zászlajának latin— magyar verses felírását Thaly Kálmán közölte: Gyürky Ádám temetési zászlója 1704-ből. Századok, 1904, 133—134. 1., Ráday. Iratai 49. 1. 270