Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története

raktári szekrényeket. 1955-ben kezdték a régészeti és néprajzi tárgyakat először csak házilag készített dobozokba rakni, de később a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága központi műhelyében gyártott, tetszetősebb dobozokba is. A restaurátor ebben az időben minden olyan munkát elvégzett a restaurálás mellett, amit országos múzeumokban a foto-laboratórium, az asztalos- és a könyvkötő műhely dolgozói fejtenek ki. így a raktári polcokat, vagy a filmtartó tasakokat a restaurátor házilag állította elő. 1954 harmadik negyedévében kapcsolódott be a múzeum a gyöngyösi Mátra Múzeum szervezésébe. Elsősorban a néprajzi és helytörténeti gyűjtőmunkában, továbbá a kiállítás előkészítésében és megrendezésében nyújtottak segítséget. Aktív közreműködésükkel nyitotta meg a múzeumot 1957 nyarán Dobrovits Aladár. 1955 óta rendez a múzeum minden év őszén múzeumi heteket, melyek egy-egy előadássorozat megszervezésével,esetleg időszakos kiállítás megnyitásával zajlottak le. A múzeumi hetek előadásait nagyszámú közönség látogatta. Több kulturális bizottság munkájában vettek részt a múzeum kutatói, így az egri Műemléki Albizottságban és a Képzőművészek Hevesmegyei Csoportjának munkájában. Számos iskolának, művelődési otthonnak, népi együttesnek, népi tánccsoportnak adtak szakmai tanácsokat, népművészet terén rendszeresen a hevesi szövő és hímző szövetkezetnek, valamint az egri háziipari szövetkezetnek. 1957 elején új alapokra fektették és alaposabban megszervezték a múzeum baráti körének működését. Megszerkesztették a kör alapszabályát, melyet a Megyei Tanács hagyott jóvá. Ennek értelmében a pártoló tagoktól 2 Ft, a rendes tagoktól 10 Ft évi tagdíjat szedtek (felülfizetéseket is elfogadva), s az így begyűlt összeget a vár propagandájára, tisztántartására fordították. 1957-ben Galván Károly forgatókönyve alapján átrendezték a vár-kazamaták egyik emeleti kaszárnyatermét. Itt csak dokumentációs anyagot állítottak ki, két vastag üveglap között úgy, hogy a keret és az üveg között gumiszalag védi a rajzikal. fényképeket, fotókópiákat az időjárás változásaitól, a hőmérséklet ingadozásától. Ezzel a kazamaták átrendezése nem fejeződött be, egy kaszárnyaterem még a következő évre maradt. A múzeumot minden évben sokan látogatták. 1952-ben annak ellenére, hogy az év legnagyobb részében csak a kazamaták voltak nyitva, 138 928 látogató volt. Ez az országos viszonylatban is magas szám természetesen a négyszáz éves évfordulónak tulajdonítható. 1953-ban már csak 114 648, 1954-ben 115 295 volt a látogatók száma, viszont 1955-ben 154 755, 1956-ban 145 898, 1957-ben pedig 134 832 személy tekintette meg a múzeum kiállításait. 1952-ben a múzeum minden alkalmas helyiségébe kiállítás került, ezért nem volt hely időszaki kiállításokra. Az időszaki és vándorkiállításokat a múzeumon kívül, többnyire a szakszervezeti székházban, vagy a Lyceumban rendezték. 1954-ben egy, a Rákóczi szabadságharcot bemutató kiállítást vándoroltattak a megye számos helységébe. Minden megnyitón a múzeum egy dolgozója előadást is tartott. Rendszeresen segítették a Megyei Tanács Népművelési Osztályát dokumentációs kiállítások rendezésében és több iskolában kiállítási szekrényt helyeztek el, melynek anyagát időről időre cserélték. A TIT és a Népművelési Osztály szervezésében a múzeum dolgozói rendszeresen tartottak előadást a muzeológia területére eső tudományos kérdésekről a megye egész területén. 1957 őszén a Honvédelmi Minisztérium a Városi Tanács rendelkezésére bocsátotta az egri vár egész területét, a benne lévő épületekkel együtt, a Tanács pedig átadta a Művelődésügyi Minisztériumnak azzal, hogy múzeum céljára használja fel. A múzeum ezért 1957 utolsó hónapjaiban a Butler házból a várba költözött, s ezzel történetében új korszak kezdődött. 2* 19