Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Détshy Mihály: Munkások és mesteek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között
A magyar kőművesek bére általában lényegesen alacsonyabb az olaszokénál, többnyire csak fele annak. Időszakos foglalkoztatásuk mellett a magyarok gyakran napszámbért kapnak. 69 A mesterek csoportjaihoz tartozó kőművesek és tanulófiúk bérét a mesternek fizetik ki. Ez kizsákmányolásra és visszaélésekre ad alkalmat. 1555-ben, Anthonius Valtelina halála után egyebek között kiderül, hogy a csoportjába fogadott Florianusnak kevesebbet fizetett, mint amennyit munkája után kapott. 70 A készpénzfizetés mellett időnként természetbeni juttatásokat is adnak a kőműveseknek, melyeknek értékével csökkentik fizetésüket, vagy pedig illetményükön felül nyújtják ezeket. 71 A juttatás sok esetben napi boradag, kenyér- és borellátmány, esetleg teljes élelmezés. 1 ' 2 1559-ben a kőművesek bérük egy részének fejében gabonát kapnak. 73 Michael Kleber mester 1549-ben ruházkodásra is kap néhány forintot. 74 Mint a szerződésekből látható, az útiköltséget is térítik, és ilyen tételeket a számadásokban is találunk. 75 Az építési idény az időjárástól függően márciusban, néha egy-két hónappal később kezdődik, és október vagy november végéig tart. A téli hónapokban, amikor a kőművesek nem tudnak dolgozni, kezdetben nem fizetnek bért, és ezért a kőművesek 1550 elején panasszal fordulnak Oláh Miklós püspök-kancellárhoz, aki kifizetteti teljes bérüket. 76 A következő években az Egerben maradó kőművesek a téli munkatartóé (rationista) évi 100 Ft és bőséges természetbeni javadalom stb. A gyalogosok havi zsoldja 2 Ft és ellátás, a lovasoké 3 Ft és ellátás. 69 1552-ben a két magyar kőműves napszámbére 8 dénár, az olaszoké 20 dénár fölött. 1553-ban heti 1 Ft-ot, 1554-ben havi 3,50 Ft-ot fizetnek a magyaroknak, az olaszoknak pedig havi 6,40 Ft-ot. 1558-ban napi 18 dénárt, máskor havi 3 Ft-ot kapnak természetbeni ellátmányukon kívül a magyar kőművesek. 70 „Quamvis Magister Antonius penes suam convencionem ad hunc quoque sicuti ad alios sex florenos hungaricales et denarios quadraginta levaverit, tarnen habuit Cum eo Convencionem in florenis quinque hungaricalibus . . ." (Fol. Lat. 2128. f. 3.) 71 1552-ben az ostrom alatt és után a napszámból —visszásnak tűnő kicsinyességgel — levonják az ellátmány értékét: „Francisco de Bysan in preparacione fornacum diebus tribus laboranti per denarios 20 ac sub obsidione diebus 14 per denarios 14 laboranti ex quo habuit prebendam soluti F II d LVI" (F. L. 1180. 15. cs. III.). 1558-ban a magyar kőművesek ellátmányukon felül kapják a készpénz fizetést: ,, . . . ad mensem 3 florenos computando ultra prebendam esus et potus . . ." (F. L. 2128. f. 4.). 72 Napi 1 pint bort kap 1555-ben Antonius Voltaiina mester (F. L. 1180. 16. cs. I.), 1558—9ben a kőművesek fizetésükön felül napi 1—1 pint bort kapnak: , Joannes Olaz . . . habet quolibet mense Hungaricales florenos 6 denarios 40 et per diem singulam pintam vini", a többi olasznál: „ultra prebendam vini" (F. L. 2128. f. 4. és F. L. 1180. 17. cs. I.). 1562-ben kenyér- és borjárandósága van a kőműveseknek: „Solutio Muratorum . . . excepta praebenda panis et Vini". (F. L. 1180. 17. cs. II.). Teljes ellátást kapnak 1558-ban a magyar kőművesek (71. jegyzet) és egy olasz társuk: „Joannes Olaz de Somoskw . . . ultra prebendam victus et vini habuit pro laboré . . . (F. L. 2128. f. 4.). Teljes ellátást kap 1552-ben Andreas Fontana mester és két kőfaragója: „habeat . . . pro persona sua victu et omnibus . . ." (F. L. 1180. 15. cs. III.). 73 „Alberto Korchyolas muratori de Agria in servicium pro Floreno 1 datum Tritici quartale 1 ; Floriano muratori in Servicium pro florenis 10 data sunt Tritici quartalia 10 . . ." (hasonlóan Borsos Máté, Joannes és Gregorius is búzát кар. F. L. 1180. 17. cs. I.). 74 „Eidem pro vestitura iuxta suam convencionem dati sunt Fl. 4." (F. L. 1180. 13. cs. XIV.). Ruhára való posztót kap 1554-ben az olaszok mellett tolmácskodó Mihály pallér: „. . .pro vestitura habuit octo ulnas panni Carasie pro florenis UH." (F. L. 2128. f. 2.) 75 1552-ben Andreas Fontana szerződésében: „ . . . dari eis faciat vienne currum ut possint Agriarn venire . . .dimittantur denturque eis currus". (F. L. 1180. 15. cs. III.). Lásd még a 21. és 25. jegyzetben. 7e „A 17 decembris Anni 1549 usque 18 lanuary hebdomadis 5 famuli lapicidarum et Muratorum propter vehementiam frigoris non laborarunt qui tarnen solutionem habere voluerunt. Quibus cum nihil solutum fuisset, Wienne postea a Reverendissimo domino Cancellario jure mediante postulaverunt. Quibus tandem soluti sunt Fl 96". (F. L. 1180. 13. cs. III.) 183
