Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

(66. kép). Ez utóbbival együtt találtunk egy kisebb veretet is, amelyet finom véséssel díszítettek (67. kép)/

4 A XVI—XVII. században készülhetett az 1957 óta folyó ásatás egyetlen aranylelete, egy türkizzel és igazgyöngyökkel díszített függő (68. kép). A Tömlöcbástya É-i ágyútermének beszakadt boltozata alatt találtuk az arany függőt, a bemosódott, murvás törmelékrétegben. A kúposra csiszolt türkiz foglalatának oldalán karélyos, préselt díszítés van, hátoldalán pedig vésett, hatlevelű stilizált virágdísz, a szirmok között háromszögekkel. A foglalat alján — egy-egy karikával — három kengyelhez karcsú, hatlevelő függők kapcsolódnak, kelyhükben igazgyöngyökkel л

5 A feltárás során vastárgyak is kerültek elő a palota közeléből. A Tömlöcbástyának a palota felé eső részében több nagyméretű vas ágyúgolyót találtunk. Ezeknek nagy része valószínűleg az 1552-es ostrom után kerülhetett a Tömlöcbástyába, amelynek erős ostromlásáról Tinódi is megemelékezik. Az ostrom után kerülhetett sor a bástya K-i részének feltöltésére. KŐFARAGVÁNYOK Az elmúlt évek során előkerült kőfaragványok közül a legkorábbi az a fehérmárvány, leveles díszítésű töredék (69. kép), amely a püspöki palota elpusztult K-i része feletti felső törmelékrétegből kerülhetett elő, amikor a régi istállók helyén még állt az irodának használt felvonulási épület. Szórványleletként adták át. A finom megmunkálású, kisméretű márványtöredék a várban álló románkori székesegyház valamilyen kisebb párkányához; tartozhatott. A gótikus kőfaragványok nagyobb része elpusztult falkoronákból, lebontott fal részekből került elő, sok esetben korhatározó értékük van, másodlagos beépítésük miatt. Jelentős számban kerültek elő az ásatás folyamán is gótikus kőtöredékek. Ezek közül a legtöbb darabot a palota Ny-i fala mellett, a Tömlöcbástyában találtuk, a reneszánsz bejárat küszöbe feletti köves törmelékrétegben. Több nagyobb méretű keretkő, mérműtöredék mellett kisebb, sárga templomi kőből faragott — a székesegyház kápolnakoszorús bővítésénél használt kőhöz hasonló — finoman megmunkált, plasztikus, áttört darabokat is találtunk (70. kép), amelyek nagy hasonlóságot mutatnak a budavári Nagyboldogasszony templom hasonló faragványaival. Ezeknek jelentős része — a lelőhelyet figyelembe véve — feltehetően az újjáépített püspöki palotát díszíthette, amelynek fényéről Bekensloer püspök említést tesz említett oklevelében. Az említett darabok mellett a palota fényére utal az az oroszlántöredék, amely egy finom, bejáratot díszítő oszlopot tarthatott (70. kép) és egy püspöksüveg töredéke (72. kép), amelyek ugyancsak a Tömlöcbástyából kerültek elő. Készítésüknek kora 1460-1475 közti időre tehető. Egy reneszánsz szemöldökkő az eredeti küszöb felett került elő két darabra törve, ahová a bejárat elfalazásakor építették be (73. kép). A helyreállítás során visszakerült eredeti helyére (23. kép), a palota emeletének D-i oldalára. Az újkori falak bontásakor előkerült török sírköveken kívül, az ásatás során is találtunk egy-két darabot. Ezek közül való egy kisméretű sírkő (74. kép), amely valószínűleg gyermek sírját jelölhette. Beszámolómban a hat év óta tartó ásatás egyik részét kívántam ismertetni. A kutatás még a palotával kapcsolatban sem fejeződött be, s reméljük, a további munka újabb adatokat szolgáltat, amelyek bővíthetik, esetleg helyesbíthetik eddigi ismereteinket, úgy az építéstörténet, mint a bemutatott régészeti anyag tekintetében. Kozák Károly 54 A veret hossza: a plasztikus gombbal díszítette 10,2x8,7 cm, a kisebb vereté pedig 3,4 x 2,2 cm. 86 Lt. ez.: 61.1.1. 137