Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

Itt emlékezünk meg mégegyszer a középkori püspöki palota D-i faláról, amely a legtöbb középkori részletet őrizte meg számunkra. A felvázolt építkezések dacára a palota a földszinten egységes falszövetet mutat. Falvastagsága (1,20 m) megegyezik az egri vár egyik-másik külső várfalának vastagságával. Ez a D-i fal épületen túl tovább fut a Tömlöcbástya felé, ahol nagy kváderkövekből épített (armírozott) falsarokban végződik. K-i irányba ugyancsak folytatódik a gótikus épület feltárt, DK-i sarkán túl is, a járószint alatt. Az a meggyőződés alakult ki bennünk, amint erre már idézett munkánkban rámutattunk,'

23 hogy a palota D-i fala az egri vár legkorábbi, XIII. századi várfalának egyik részlete, amely a várat É-róI zárta le (26. kép).~

[ A XIV. században a vár ÉNy-i sarkánál egy kaputornyot építettek (maradványait a Tömlöcbástyában megtaláltuk), s ennek K-i sarkához egy újabb várfalat kapcsoltak, amely a régebbi É-i várfal mögött — a palota D-i fala — húzódott mintegy 10 méterre. Ez az újabb XIV. századi várfal aztán körülbelül a székesegyház Ny-i homlokzatának vonalában elérte a XIII. századi várfalat és azzal összeépült. A két várfal között kialakult terület szinte kínálkozhatott arra, hogy ott épületeket emeljenek, hasznosítsák azt. A most folyó kutatás során tett megfigyelések, előkerült részletek segítségével mindez pontosan leolvasható a XVI. századi alaprajzokról (27. kép). így kerülhetett sor a püspöki palota helyén egykor álló XIV. századi épületek építésére, majd a XV. század 70-es éveiben az újabb, nagyobb püspöki palota kialakítására.

25 A középkori püspöki palota feltárásával kapcsolatban még egy fontos kérdést kell tisztáznunk, az emeletre vezető lépcső helyét. Az 1470 táján felépült ,,új" püspöki palota emeletére a gótikus folyosó DNy-i sarka előtt kialakított lépcső vezetett. Ennek egykori létét egyaránt bizonyítják a gótikus folyosó Ny-i, csaknem félköríves homlokíve és K-i pillérének kialakítása, az itt feltárt pillérek alapjai, valamint a XVI. századi alaprajzok jelölése (27. kép). A gótikus folyosó említett pillére erősebb a többinél, s az attól D-re, de annak vonalában feltárt magányos pillér maradványa még ennél is erősebb (28. kép). A gótikus folyosó DNy-i sarkánál egy támfal alapjait tártuk fel, amelynek D-i vége a magányos pillérrel egy vonalba esik. Ezek az egyezések nem lehetnek véletlen művei. A most leírt maradványok szoros kapcsolatban álltak egymással, egy rendszerhez tartoztak, az emeletre vezető lépcsőhöz, amelynek helyét az említett alaprajzok jelzik. A feltárt maradványokból arra következtethetünk, hogy ezek egy súlyos, széles lépcsőt tarthattak, amely együtt épült a palota 1470 körül végrehajtott bővítésével. A folyosó DNy-i sarkánál feltárt támfal Ny-i oldalán két lépcsőfokot is feltártunk. Ezek az épület Ny-i végén lévő pincébe (P) vezettek, ahol a DNy-i sarokban még két lépcső és egy harmadiknak csekély maradványa került elő. Az először említett 23 Détshy Mihály- Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. 24 Pataki Vidor idézett munkájában közöl egy rekonstrukciós alaprajzotTaz árpádkori várról, ahol a vár É-i fala a XIV XV. századi állapotot tükrözi. Az előkerült részletek alapján most már módosíthatjuk ezt a megállapítást (26. kép). 25 Úgy gondoljuk, a XIV. században is e helyen állhatott a püspöki palota. Kézenfekvő, hogy az új, nagyobb püspöki palota építésénél a régi épületet is felhasználják. Елпек a régi palotának bővítése tehette szükségessé a szomszédos épületek megszerzését. Az idézett oklevél csak két másik ház felhasználásáról tesz említést, jóllehet a középkori püspöki palota — feltárt részeivel együtt — kimutathatóan korábbi, XIV—XV. század fordulója táján meglévő része kettőnél több ház maradványait rejti magában. Az oklevél nem adja az új épület részletes leírását — s véleményünk^szerint ezért nem tesz említést a régi palotáról —, hanem csak a bővítés mértékére akar utalni, amikor megemlíti azt a két házat, amelyet a pöspök megszerzett az új palota építéséhez. A székesegyház közelsége is arra utal, hogy a régebbi palota is e helyen állhatott. Valószínűleg az épület K-i része, az 1/8, vagy 1/9 épületmaradványok helyén. 9 Az Egri Múzeum Évkönyve 129