Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

két lépcsőfoktól Ny-ra további falmaradványokat találtunk, amelyeknek pontos rendeltetését még nem ismerjük. Valószínűleg korábbiak az emeletre vezető lépcsőnél, de minden bizonnyal felhasználták annak építésénél, 1470 körül. A palota helyreállításakor e helyen alakítottuk ki most is az emeletre vezető lépcsőt, részben felhasználva, részben bemutatva a feltárt falmaradványokat. A palota helyreállítása ez évben befejeződik. Az épületben a vár középkori töiténetét bemutató kiállítást helyezik el, ahol jelentős szerep jut majd a régebbi és a most folyó ásatások során előkerült régészeti anyagnak. A PALOTÁBAN ÉS KÖRNYÉKÉN ELŐKERÜLT LELETEK A hat év óta folyó ásatás során előkerült leletek legjelentősebb részét — számszerint — az edény-, kályhaszem- és kályhacsempetöredékek alkotják. Ezek közül igen sok darab kiegészíthető. Jelentős számú faragott követ — ezek nagyobb része azonban falak bontásakor került elő, hová másodlagosan építették be —, fémtárgyat, pénzJeletet és üveget is taláHunk. A leletek nagyobb része azonban újkori, amely a felső, vastag törmelékrétegből került elő. EDÉNYEK A legkorábbi régészeti leletek azok az árpádkori edénytöredékek, amelyek az 1/3 és 1/4 helyiségek kutatóárkaiból kerültek elő, valamint az emeletre vezető lépcső Ny-i része alatti szelvényből (U. 111.). Az épület előtt és a feltárt K-i épületrész mögött is találtunk hasonló töredékeket. Ez utóbbi helyeken a kutatás még jelenleg is folyik. Az épü'etben talált darabok mindenütt a XIV—XV. századi épületek padlószintje alatti rétegből kerültek elő, általában tömör, barnásfekete rétegből. Az épületen kívül talált darabokat is tömör, fekete rétegben találtuk. Nagyobb részük szürkésfehér, barnássárga, szürkésfekete anyagú, mélyen bekarcolt vonalakkal díszített (29. kép). Az árpádkori edénytöredékek között találtunk egy-két fehérre égetett, festett, vörös sávokkal díszített darabot is. Ezek a leletek kétségtelenül bizonyítják azt, hogy a várhegy az árpádkorban lakott hely volt. A gótikus épületben előkerült falak építésének korára vonatkozólag is adnak némi felvilágosítást, ha figyelembe vesszük előkerülésük körülményeit. XIV—XV. századból származó edénytöredék igen kevés, de XVI. századi már jelentős számban került elő a feltárás során. Az egyszerűbb, kívül mázatlan, belül sárga, vagy zöld mázzal bevont darabok mellett (30—31. kép) többszínmázas kancsókat és korsókat is találtunk (32. kép). A lelőkörülményeket figyelembe véve, az edények készítésének korát a XVI. század dereka tájára tesszük. A kívül mázatlan darabok a gótikus épület Ny-i végében lévő, reneszánsz bejáratú pince (P) küszöbe mellől, a Tömlöcbástya I. szelvényéből kerültek elő egy szinten, egy helyről (30. kép),

2(i 26 A reneszánsz bejáratnál előkerült edények (30. kép) anyaga sárgásfehér, jól iszapolt agyagból készültek, vékonyfalúak. Az egyfülű lábas belül sárgamázas, magassága 10,5 cm, a száj átmérője 13,5 cm. A nagyobb bögrének karéjos, kihajló szájpereme van, oldalán több sorban elhelyezett bepecsételt díszítés, belül zöldmázas. Magassága 8 cm, a száj átmérője 8 cm, a talp átmérője 5 cm. A kisebb bögrének erősen kihajló szájpereme van, oldala sima, alul égés, kormozódás nyomai látszanak rajta. Belül zöldmázas. Magassága 7 cm, a száj átmérője 7,8 cm. a talp átmérője 4 cm. Még egy másik, hasonló méretű bögre töredéke is előkerült ezekkel a darabokkal, de ezt nem lehetett kiegészíteni. Anyaga hasonló a többihez, belül világoszöld mázzal, kívül besimított, bordázott felülettel. A száj átmérője 7,5 cm, a talp átmérője 4,2 cm. A nagyobb fazék, kívül-belül mázatlan, vékonyfalú, fül nélküli. Magassága 21,8 cm, a száj átmérője 15,3 cm, 130