Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

igen érdekes az épület szempontjából, ugyanis hasonló tagozatúak az emelet D-i falában feltárt gótikus ablakok. A korábbi földszinti elrendezés végleges tisztázását megnehezíti a sok átépítés és beásás (1/5. helyiség).

14 Ennél a korábbi építési korszaknál valamivé

1 előbb épülhetett a gótikus épület elpusztult K-i végénél feltárt téglalap alakú „ház" (1/9) és később, vagy azzal részben egyidőben, az e háztól Ny-ra eső épület (1/8). Ez utóbbiról gondoljuk azt, hogy a XV. század első felében már emelete is volt. E feltevésre okot ad az emeleti falban itt előkerült két körtetagos ablak maradványa (20. kép), az emelet II/2. helyiségében feltárt, másodlagosan beépített körtetagos konzol, s a földszinti rész Ny-i falában előkerült körtetagozatos bejárat. Ez utóbbinak kora a földszint korábbi elrendezése alapján mindenképpen korábbra tehető a gótikus folyosó felépítésénél, illetve a püspöki palota 1470 táján történt kiépítésénél. Ennek az ajtónak és az emeleten előkerült egyik gótikus ablak készítésének idejét a XV. század I. felében kereshetjük. A vizsgálódásra a forma mellett a tagozatok látszanak alkalmasnak. Ez az ajtó- és ablakforma a XV. sz. I. felében hazánkban is ismert. Tagozataiknál a körietag és a negatív görbületek, vájatok váltakozása a jellemző. Eddigi ismereteink szerint e két gótikus elem a XV. század elején keveredik egymással hazánkban (Budai várnegyed).

15 Minthogy az említett példákon kívül Eger környékén és távolabb is ismerünk olyan épületeket e korból, amelyen hasonló építészeti megoldásokat, részleteket (profilokat) találunk,

16 elképzelhető, hogy a püspöki palota körtetagos ajtaja és ablakai a XV. század I. felében készültek. A palota Ny-i részének helyén ekkor még csak három földszintes helyiség, ,,ház" állhatott, K-i része pedig emeletes lehetett (21. kép). A legutóbb feltárt, elpusztult K-i épületrész is valószínűleg emeletes volt már ez időben. Erre utalnak az épület DK-i sarkából kibontott, az emelet kiegészített körtetagos ablakaihoz hasonló profilú kőtöredékek, amelyek az elpusztult épületrész bontása után kerültek az épület kiigazított sarkába. 14 Az 1/5. jelzésű helyiségben egy nagyméretű gödröt tártunk fel, amelybe a földszinten a XVIII. században kialakított börtönök árnyékszékeinek csatornái vezettek. A gödör ásásakor kiforgatták az említett XIV. századi épületek alapozását is. A gödör fekáliás rétegéből előkerült leletek — köztük egy madaras tányér (43. kép), amelyhez hasonlót a múzeum néprajzi gyűjteményében is őriznek — azt bizonyítják, hogy ezeket a börtönöket a XIX. század végén is használták. 15 Csemegi József: A budavári főtemplom. 90—104. — Czagány István: A középkori grafikus stílus emlékei a budai várnegyed területén. Bud. Rég. XIX. (1959) 46. 10 A diósgyőri várban, a mátraverebélyi templomon, a gyöngyöspatai templom tornyának kapuján, a gyöngyösi Szt. Bertalan templom ÉNy-i bejáratán és a pelsőci ref. templom Bebekkápolnájának kapuján egyaránt találunk körtetagozatokat, és negatív profilokat, amelyek a XIV—

XV. század fordulója táján készülhettek. Ezeken kívül jelentős építkezések folynak ez időben a kisnánai várban, Pásztón és ekkor készül el a kassai Szt. Erzsébet templom északi kapuja is, hogy csak néhány jelentősebb munkát említsünk. Ez utóbbinak északi kapuja formailag és minden bizonnyal a készítés korát illetően is, kapcsolatba hozható a gyöngyöspatai templom tornyának érdekes, lépcsőzetes lezárású kapujával. A torony viszont egy csoportot alkot a közeli gyöngyössolymosi- és kisnánai vártemplom tornyaival, amelyekről megállapítható az ott talált sírkövek alapján, hogy a XV. század elején már elkészültek. Mindhárom torony lent négyszögletes, fent pedig nyolcszögletes. A gyöngyössolymosi torony nagyon hasonlít az egyik prágai templom tornyára (Kostel P. Marie na travnicku.), amely 1360 körül épült (Vaclav Mencl a Emanuel Poche: Uzpominky na Prahu. Praha, 1954. 24. kép). A fentiekben kifejtettek kétségtelenül bizonyítják, hogy a XIV—

XV. század fordulója körüli időben nagy építkezések folynak Eger közelében és valamivel távolabb, az egri egyházmegyéhez tartozó helyeken. Úgy gondoljuk, ez a tény alátámasztja azon feltevésünket, hogy ez időben az egri várban álló püspöki palotán is jelentős változások következhettek be. 125