Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

Az emeleten végzett feltárások során nyert adatok és egy XVI11. századi alaprajz

17 hozzásegített bennünket ahhoz, hogy az épület emeletének középkori alaprajzát legalább részben visszaállíthassuk. Azokat a válaszfalakat, amelyekről biztosan megállapíthattuk, hogy az említett XVIII. századi alaprajz elkészülte után épültek, lebontottuk. Ezután az elpusztított XV —XVIII. századi falak visszaállításával kialakult a jelenlegi alaprajz (22. kép). így a palota emeletének D-i része a XV —XVI. századi, Ny-i és É-i oldala pedig a XVI —XVIII. századi elrendezést tükrözi. Mint már az előzőekben említettük, a palota helyén nagyobbrészt földszintes épületek állhattak a XIV —XV. században. Az emelet kutatása során ezekre utaló részleteket is találtunk, amelyekről már említést tettünk (födémtartó konzolok, gerendák fészkei). A XV. század első felében a palota K-i része véleményünk szerint emeletes lehetett.Emellett szólnak az emeleten feltárt gótikus ablakok és a köztük — felső vonaluk fölött — előkerült három lefaragott vállkő (20. kép). A vállkövekről lefaragottságuk ellenére — megállapítható, hogy másfajta boltozati rendszerhez tartoztak, mint az 1470 táján épült, ma ismert földszinti folyosó boltozata. Egymáshoz mért távolságuk is jóval nagyobb mint amazoké. A földszinti boltozat karcsú bordái egy pontból indulnak a vállkőről, az emeleti boltozat pedig szélesebb gyámról indult, amely elárulja, hogy egykor e helyről erősebb, valószínűleg más profilú bordák indultak, mint a földszinten ismertek. Az emelet gótikus ablakai fölött lévő széles gyámkövekhez hasonlókat a diósgyőri várban is ismerünk. Ezekről is erősebb bordák indultak, s koruk a XIV. század második felére tehető. A diósgyőri vár lovagtermének széles gyámköve körtetagos boltozati bordák nyomait mutatja.

18 Az emelet egykori boltozott folyosójának lefaragott gyámkövei és az emeleten előkerült körtetagos gótikus ablakok véleményünk szerint a XV. század I. felében végrehajtott építkezés maradványainak tekinthetők. E feltételezett építkezés jól beilleszkedik a környéken ez időben folyó jelentős munkák sorába. Az ösztönzést, a Nagy Lajos, majd Zsigmond idejében működő királyi építőmühelyek munkája nyomán nyerhették. Az előkerült körtetagos ablakokkal kapcsolatban azonban megemlítjük, hogy bizonyos nyomok arra mutatnak, esetleg nem egy időben készültek. Bár mindkét аЫак alaptípusa, keresztosztásos formája hasonlóvá teszi azokat egymáshoz, jelentős eltérések is észlelhetők. A Ny-felé eső ablak osztóbordája egyszerű, két homorú tagozattal kialakított profilt mutat és a szárkövek tagozataival együtt egyenesen belefut a könyöklő rézsűjébe. A K-felé eső ablak osztóbordája körtetagozatú és a könyöklő fölött — a szárkövekkel együtt — szépen formált csavart lábazat díszíti.

10 A tárgyalt két gótikus ablak könyöklőjének magassága sem egyezik. Az emelet e része képezhette magját a palota 1470 körül végrehajtott kiépítésének. Ekkor az emelet meglévő D-i falának vonalában építették tovább a palotát Ny-i irányba, egészen a 11/2. helyiség DNy-i sarkáig. A helyiség Ny-i fala lett az épület emeleti végfala, amely minden bizonnyal az É-i várfalig futott, s ott K-felé fordult. Az É-i fal a várfal vonalát követhette, de ennek sehol nem akadtunk nyomára, mert az épület jelenlegi É-i falának építése idején (XVI. század végén, vagy a XVII. században) lebontották azt. Egykori létére azonban utal a földszint elrendezése az É-i várfalig érnek a földszint boltozatos termei — és az a tény, hogy az emelet középkori eredetű, К Ny-i irányú osztófala a boltozat feletti feltöltésen áll. Ebben a falban 17 Détshy Mihály—Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem. 2.t (S 'ó alatt). Az alaprajzot Détshy Mihály találta meg Bécsben. 18 Szendrei .(_ os: A t!i(„_yóii ^ar története. Budapest, 1927. 84. (13. kép). 19 Az egri várban ál!J székesegyház XV. század végi építkezéseihez tartozó É-i sugárkápolna feltárásakor hasonló csavart lábazatok kerültek elő. 126