Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

bejárattól K-re feltárt ablak belső fülkéje is jóval nagyobb a másik két hasonló korú, negatív profilú ablaknál. Az ablakok elrendezésében azonban hasonlóság mutatkozik, s ez alapján feltételezzük, hogy azok egy időben készültek. Ezt az ablakot 1470 körül ajtóvá bővítették, hogy a mögötte kialakított szűk előtéren keresztül — a fent tárgyalt szép gótikus ajtón át (18. kép) — bejussanak a K-ről szomszédos (1/8) helyiségbe. A tárgyalt gótikus bejárat előtti szűk előtér későbbi kialakítását bizonyítja az a tény, hogy Ny-i fala belefut a XIV. századi ablakba és boltozata eltakarja a gótikus bejárat feletti körablakot. Építésének idejét meghatározza a földszint gótikus, XV. század II. felében végrehajtott kialakítása. Bár a földszint XIV—XV. századi elrendezésének pontos ismeretéhez még további adatokra lenne szükségünk—főleg a helyiségek É-i irányba való egykori kiterjedését illetően —, így is lehetőség nyílik az akkori elrendezés bizonyos fokú rekonstruálására. A korai helyiségek padlószintjére vonatkozólag az 1/4. jelzésű teremben ásott 2. számú kutatóárok É-i metszete adott felvilágosítást (19. kép). Ez a metszet megadja egyben az 1470 körül kialakított terem téglapadlójának szintjét is. Ezeknek alapján rekonstruálhatjuk a szomszédos helyiségek egykori padlószintjeit is, amelyek a későbbi átalakítások során részben eltűntek. Különösen vonatkozik ez arra a feltételezett Ny-i helyiségre (1/1.), amelynek bejáratát — ha hiányosan is — ugyancsak megtaláltuk. Minden bizonnyal ez is félköríves záródású volt mint a másik három a D-i falban, de felső félköríves részét lebontották, szárkövei folytatásaként újabb bejárat keretköveit helyezték ott el. A mélyebb szintű reneszánszkori terem padlószintjének (kb.—3,80 m) kialakításakor eltüntették a XIV —XV. századi helyiségjárószintjét (kb. —1,25 m), sőt még a Ny-i fal alapozását is, amely a hasonló korú falak analógiája alapján —2,50 m mélységben lehetett. Ez a feltételezett Ny-i fal a gótikus folyosó Ny-i végének vonalába eshetett. A helyére épített reneszánszkori helyiséget minden bizonnyal az a dongaboltozat fedte, amelynek boltváll maradványai kirajzolódnak a K-i oldalon. Maradványai az 1/1—2. helyiségben ásott kutatóárkokban is jelentkeztek. A maradványok feletti feltöltésben vastagfalú, XV—XVI. század fordulója körül készült tál alakú kályhaszemek töredékei kerültek elő. A XVI. században már az 1/1—2. helyiség helyén is volt egy terem, amelybe a középkori bejárat fölött kialakított ajtón át juthattak. A helyiség alatti pince (P) boltozatának leszakadása után a boltozatot újraépítették. Helyette később az épület DNy-i sarkán nyitottak egy újabb ajtót, magasabban fekvő küszöbbel. Erre azonban csak a XVII—XVIII. század fordulóján került sor. A fentiekben felvázolt korábbi építési korszakban tehát a földszintnek más beosztása volt mini amit ma ismerünk. A palota D-i fala mögött kisebb helyiségek, ,,házak" helyezkedtek el, amelyeknek egyszerű, félköríves, elszedett bejáratai voltak és azokat kisméretű, negatív profilú ablakok világították meg. Az ajíók általában a helyiségek DNy-i sarkának közelében nyíltak és minden esetben ezektől K-re helyezkedtek el az ablakok, bizonyos ritmust adva a D-i homlokzatnak. A mögötte lévő „házak" földszintesek lehettek nagyobbrészt, csak az épület K-i részén mutatkoznak olyan nyomok, amelyek alapján emeletre lehet következtetni. Az emelet 11/4. jelzésű helyiségének D-i oldalán ásott kutatóárokban megtaláltuk a D-i fal feltehetően korábbi „koronáját", amelyre később más kőből falazták az emelet felmenő falát. Az újabb falazat alatt egy elkorhadt, falban fekvő gerenda maradványait találtuk és két másik, nagyobb méretű gerenda fészkét. Minden bizonnyal a korábbi épületek menyezetéhez tartozhattak. A korábbi épületek födémtartó gerendáinak tartására szolgálhattak azok a konzolok is, amelyeket az emelet kutatása során tártunk fel a 11/2. helyiség Ny-i falának alsó padkájában, a padlószint alatt. Ez a két konzol a fal D-i részén helyezkedik el. Az É-felé esőt egy körtetagos keretkőből faragták ki. Ez 124