Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

A gótikus épület D-i falában feltárt ajtók és ablakok világosan bizonyítanak két nagyobb építési korszakot. Az egyik építkezés a XIV. század II. felében — ekkor készültek a félköríves záródású ajtók és a negatív profilú ablakok —, a másik pedig 1470 körül történt, amikor elfalazták az előző korban használt ajtókat, ablakokat (15. kép) és helyettük vállköves ajtókat készítettek (16. kép). A XIV. század végén és a XV. században nagy építkezés folyik hazánkban, a királyi építőműhelyek irányítása mellett

1

" (Buda, Visegrád, Diósgyőr). Ezek az építkezések minden bizonnyal hatással voltak a környező területeken folyó munkákra. Nagy Lajos és Zsigmond többször megfordult Eger környékén,

31 feltehetően az egri várban is. A budai-, visegrádi- és diósgyőri várban ismerünk az egri várban feltárt XIV. századi ajtókhoz és ablakokhoz hasonlóakat. Ezen félköríves ajtókról is az a megállapítás, hogy pincék bejáratai voltak. Ilyen formájú ajtót ismerünk Visegrádon az egykori királyi palotában a díszudvar mellett, a diósgyőri várnak Ny-i szárnyában és a DK-i toronyban.

32 Az egri várban feltételezett két építési korszak leolvasható a gótikus folyosó Ny-i végében ásott 1. sz. kutatóárok metszetéből is, amelyen jól látszanak a különböző korszakok járószintjei (17. kép). Természetesen e két építési korszakon belül, sőt valamivel korábban és későbben is folyhattak építkezések ezen a területen. Minden bizonnyal a korábbi építkezés idején készülhetett az a két egyenes záródású nagyobb ablak is, amelyeket a folyosó K-i végén tártunk fel a palota D-i falában (15. kép). Ezeknek a gótikus ablakoknak is negatív profilú keretkövei vannak. A két ablak az 1/8. jelzésű helyiséget világította meg. A helyiség dongaboltozata belemetsz a NY-i ablak felső sarkába, ami elárulja, hogy azoknál később készült. Jelenleg bejárata a NY-ra eső szűk előtérből nyílik (1/6—7). Díszes kialakítása és nagy mérete (18. kép) elárulja, hogy eredetileg nem ilyen szűk, sötét előtérből nyílott ez az egymást átmetsző körtetagozatokkal gazdagon tagolt ajtó, amelyhez hasonlókat nem készítettek egyszerűbb rendeltetésű helyiségekhez. Ellene mond a jelenlegi elrendezés eredetiségének az ajtó melletti kürtő is, amely a szűk előtérrel egyidőben épült. Ez az ajtó eredetileg olyan helyre készült, ahol megfelelő módon érvényesülhetett. Ez kétféle módon képzelhető el. Vagy szabadból nyílott —' erre lehetne következtetni az emelet padlószintje alatt feltárt, a tárgyalt ajtó felett elhelyezkedő, NY-felé néző, kisméretű, elszedett körablakról

13 —, vagy a NY-ról szomszédos, korábbi helyiségből, amelynek a D-i falban feltárt, K-i félköríves záródású ajtónyílás volt a bejárata. Ez utóbbi feltevés mellett szól az, hogy a XIV. századi földszinti helyiségek közül ez volt a legnagyobb méretű és az elfalazott félköríves felismerhető lesz az egri és mátraverebélyi építkezések közti kapcsolat is, amelyre a négykaréjos ablakok közti hasonlóság némileg máris utal. A Parler-műhely hatása már az 1380-as években kimutatható Budán és a Felvidéken. 10 Gerevich László: Közép-európai királyi műhelyek a XIV. században és a késögótika. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, Budapest, 1959. II. k. 3—4. sz. 491—534. " Pataki Vidor: i. m. 8. 12 Dercsényi Dezső—Héjj Miklós—Rózsa György: Visegrád. Pest megye műemlékei. Budapest, 1958. 437. o. 561. kép. — Ferenczy Károly—Gergelyffy András: A diósgyőri vár. Budapest, 1961. 13. o. 12. kép. 13 Ilyenféle kisméretű körablakot ismerünk az Egerhez nem túlságosan messze fekvő györigyössolymosi templom tornyán a bejárat felett, amely a karzat alatt található Sólymossy sírkő alapján 1410-ben már elkészült, a zabari középkori rk. templomon (Nógrád m.), a zubogyi templom szentélyének K-i falán (Borsod m.), de az ország más részében is, például a veleméri templom szentélyének D-i falán — ez valamivel nagyobb az előbb említetteknél —, amely minden bizonnyal egyidős az 1378-ban festett falképekkel. E néhány példából is kitűnik, hogy az ilyen kisméretű körablakok a XIV. század II. felében voltak használatosak. Ügy gondoljuk, az egri várban álló középkori püspöki palota említett körablaka is ez idő tájban készülhetett. 123