Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

tengelyében és fölöttük egy-egy elszedett ablak. Valamivel alacsonyabban — a két ajtó között — két megközelítően hasonló méretű és formájú ablak helyezkedik el. A vállköves ajtók és ablakok egy időben — az új palota építésekor —, az 1468—75 közti években készültek, a gótikus folyosóval együtt. A kőanyag egyezése is erre mutat. Ezen építési korszakhoz tartoznak a gótikus folyosó elpusztult K-i részéhez tartozó, most feltárt pilléralapok is. Egy korábbi építkezés maradványainak tekintjük azt a három félköríves záródású, elfalazott ajtónyílást, amely ugyancsak a D-i falban került elő. Ezek alaprajzilag nem tartoznak — a földszint ma ismert, gótikus elrendezéséhez. A középsőt elzárja a két középső dongaboltozatos terem válaszfala. Ezek az ajtók sokkal korábban készültek, mint az említett vállköves ajtók. Ezt bizonyítja több mint egy fél méterrel mélyebben fekvő, erősen kikoptatott küszöbkövük, a szárkövek ugyancsak nagymértékű lekopottsága és formai alakításuk. A keretkövek anyaga is más, mint a későbbi építkezés idején használt köveké. Szürkésfehér színű és valamivel keményebb. A szárkövek oldalain mutatkozó íves kopás arra mutat, hogy feltehetően hasonló rendeltetésű helyiségekbe nyílottak. Arra gondolunk, hogy részben boros pincék lehettek ezek a helyiségek. E feltevés mellett szól a bejáratok egyforma és nagyon egyszerű kialakítása, s a helyiségek gyenge világítottsága is. A szárkövek íves kopása feltehetően a hordók beeresztésekor keletkezhetett. Ezeket a helyiségeket, pincéket azok a kisméretű, negatív profilú gótikus ablakok világították meg, amelyek közül kettő csaknem teljes épségben elő is került, a hozzájuk tartozó félköríves záródású ajtónyílásoktól K-re, egymáshoz hasonló elrendezésben. Az egyikben még a vasrács is benne maradt, amikor azt a XV. század második felében elfalazták. A harmadik, K-felé eső ajtónyílástól K-re is előkerült egy hasonló elrendezésű, de azoknál nagyobb gótikus ablak belső fülkéje, keretkő maradványa nélkül. Az bizonyos, hogy ez az ablak a harmadik, előbbiekkel azonos korú helyiséghez tartozott. Ezt az ablakot a gótikus folyosó építése idején ajtóvá alakították. Ugyancsak a gótikus folyosó 1470 körüli építése előtt készült az a kisméretű, igen szépen formált négykaréjos ablak (13. kép) és az attól K-re megtalált nyílás is — ebben is egy hasonló méretű négykaréjos ablak lehetett —, amelyek a K-i félköríves záródású ajtónyílás fölött kerültek elő. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a gótikus folyosó felépítése után ezeket az ablakokat eltakarta a boltozat, illetve a föléje került törmelék és padlóburkolat. Hasonló négykaréjos ablakot ismerünk a mátraverebélyi templom D-i előcsarnokának bejárata felett, az egri négykaréjos ablakhoz hasonló elrendezésben {14. kép). A templom nagyarányú gótikus átépítése a XIV. század végére már elkészült.

9 Az egri négykaréjos ablak is ez időben készülhetett, talán még valamivel korábban, mint a mátraverebélyi. '•'Jakubik Anna: A mátraverebélyi templom. Művészettörténeti Értesítő. 1961. 2—4. sz. 167—174. — Nógrád megye műemlékei. Budapest, 1954. 171—178. — Václav Mencl: Vyvej okna v architekture ceskéhe stredoveku. Zpravy pamatkové pece 5—6. XX. 1960. 212. (Václav Mencl ebben a munkájában említést tesz több olyan ablakról, amelyeknek felső két kisebb mezőjét négyszögletes keretbe foglalt, erős konturu „tetszetős", négyszirmú levelekre emlékeztető nyílásokká alakították. Az említett ablakok közül egynek a képét is közli — 223. kép —, amely éppen olyan, mint az egri, vagy a mátraverebélyi ablakok. Ez az ablak Znojmoban, a Nagy Miklós utca egyik házán található. Ezeknek az ablakoknak korát Mencl 1370—1390 közé teszi. Ez a korhatározás számunkra igen sokat mond az egri palota hasonló ablakának vizsgálatánál, egybevetve azt a mátraverebélyi négykaréjos ablakkal. Lehetővé válik ugyanis számunkra, hogy az egri négykaréjos ablak korát a XIV. század II. felére tegyük. Ügy gondoljuk, hogy a további kutatás során kimutatható lesz a prágai Parler-műhely hatása az egri püspöki palota XIV—

XV. század fordulója körüli építkezéseivel kapcsolatban is, hasonlóan a mátraverebélyi templomhoz, ahol azt Jakubik Anna kimutatta idézett dolgozatában. Meggyőződésünk, hogy ezen túlmenően. 122