Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)
eró's, mélysége meghaladja az 1,5 métert. Valamivel az alapozás felső szintje alatt égési réteg mutatkozik (9. kép). A feltárt tíz pillérmaradvány meghatározza a középkori palota K-i irányba való egykori kiterjedését, az elpusztult K-i épületrésznek az elmúlt évben feltárt maradványaival együtt (10. kép). A palota elpusztult K-i részének feltárására csak 1962-ben került sor, amikor az ott álló földszintes épületet (5. kép) lebontották. Ez a XVIII. század végén, XX. század elején használt istállók maradványai fölé épült. Ezeket a maradványokat (alapfalak, csatornák, aknák) az ásatás során meg is találtuk. Az É-i várfalat itt mélyen alábontották, mert egy aknát helyeztek el az agyagos padló alatt (7/. kép). Az istálló maradványai alatt megtaláltuk a középkori palota elpusztult K-i részének falcsonkjait. A palota elpusztult részének D-i falát és DK-i sarkát már évekkel ezelőtt megtaláltuk az „iroda" előtti területen ásott 1—2. számú kutatóárokban. Ezen árkok metszeteinek alapján kezdtük meg az elpusztult K-i épületrész feltárását. Az 1. árok metszete jól mutatja a pillér alapját és az épület D-i falának maradványát. A feltárt D-i falban két bejáratot találtunk. A Ny-ra eső bejáratot elfalazták, amikor egy XVIII —XIX. századi épület DK-i sarkát ráépítették. Ez az újkori épület téglalap alaprajzú volt, s K-i fala az É-i várfalhoz csatlakozott. Nyoma ma is látható a várfal belső falsíkján. A palota feltárt K-i falában is találtunk egy bejáratot, amelyen keresztül a palotához később hozzáépített épületrészekbe juthattak. E részek feltárására csak később kerülhet sor, a fölötte átvezető forgalmas közlekedési út miatt. A középkori palota elpusztult K-i részének helyén egy hosszú, téglalap alakú helyiséget tártunk fel (12. kép), amely — a feltárás eddigi eredményét alapján — nem terjedt az É-i várfalig. É-i fala igen erős (1,20 m). Itt ugyancsak feltártunk egy ajtónyílást, s egy másik, elfalazott bejárat nyomai is mutatkoznak. E helyiség (1/9.) É-i falának]vonalában, a szomszédos, 1/8. jelzésű helyiséggel közös fal alatt ,,falazat" maradványa mutatkozott. Mintha az É-i fal Ny-i vége egykor befutott volna az említett fal alá. Ez azt jelenti, hogy az elpusztult K-i épületrész régebbi az 1/8. helyiségnél. Ez azért sem lehetetlen, mert Bekensloer Jáncs püspök egy 1475-ben kelt oklevelében azt írja, hogy új püspöki palotát épített, már meglévő épületek felhasználásával. 8 Ennek a régebbi épületnek (1/9) D-i fala egy még korábbi falra épült, amit a D-i fal járószint alatt megmaradt, K-i irányba tovább haladó maradványa bizonyít. A K-i épületrész feltárt É-i fala és a várfal között is kerültek elő falmaradványok, de ezek pontos rendeltetéséi még nem ismerjük. Az elpusztult K-i épületrész feltárásakor előkerült régészeti leletek arra mutatnak, hogy e területet csak a XIX. században töltötték fel törmelékkel. A padlószint feletti rétegből XVIII. század végi és XIX. századi anyag került elő. Ebből arra következtetünk, hogy a középkori püspöki palota K-i részének pusztulása a XVIII. század végén következett be. A fentiekből kitűnik, hogy az 1470 táján felépült püspöki palotába más épületeket is belevontak. Kitűnik ez a falkutatás eredményeiből is. Az épület D-i falában előkerült két vállköves, elszedett, gótikus ajtó, a két középső, dongaboltozatos terem 8 Pataki Vidor: i. m. 10., 39. Egri Kápt. mlvt. N 1—Dl— F 1— Noll (1475. ápr. 4.). Az új palotát János püspök a fenti oklevél szerint „örök emlékezetül a templommal szemten, maga utódai kényelmére" építi, hogy az „belül emelje pompájával a vár szépségét, kifelé pedig tornyaival a vár erőssége legyen". Az oklevél azt is megemlíti, hogy kiknek a házai álltak az új püspöki palota helyén: ,, . . . quia nos domum Altaris Sacratissimi Corporis Chisti in ecclesia nostra Agriensi fundati penes domum honorabilis domini Ambrosy Archidiaconi de Zabolch et canonici dicte ecclesie nostre Agriensi a parte eiusdem ecclesie in castre nostre Agriensi adiacentem pro nobis occupavimus . . .". A templommal szemben kifejezés véleményünk szerint úgy értendő, hogy a palotából jól ráláthattak a székesegyház kissé dombon álló főbejáratára. 121
