Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

hez mérten — az épületnek a történeti hitelességre törekvő helyreállítása. Ezt a célt csak akkor valósíthatjuk meg igazán, ha a kutatást és helyreállítást kiterjesztjük az épület közvetlen környezetére is, a Ny-ról szomszédos Tömlöc-, az ahhoz ugyancsak Ny-felől csatlakozó Földbástyára, valamint a palota mögötti területre. Véleményünk szerint egy műemlék hiteles helyreállításához szorosan hozzátartozik környezetének, az eredeti szinteknek visszaállítása, kialakítása is. A fenti szempontok szellemében kezdtük meg a gótikus épületnek és környezetének feltárását. Beszámolómban csak az épület feltárásával — annak is inkább régészeti vonatkozásaival — kívánok foglalkozni, amelynek helyreállításáról az OMF évkönyvében már írtunk.

5 Környezetének feltárásáról később számolok majd be. A KÖZÉPKORI PÜSPÖKI PALOTA FELTÁRÁSA A várudvar É-i oldalán álló egyemeletes épület D-i oldalán lévő folyosó négy gótikus íve és nyolc boltszakaszos, kőbordás keresztboltozata alapján feltételeztük, hogy hasonló kiképzésű volt egykor a folyosó többi része is. Úgy gondoltuk, ezeknek egy része talán még megtalálható a vakolat alatt. Kutatásunk során elő is került még újabb öt elfalazott ív és egy hatodiknak indítása.

0 Az eddig ismert ívektől Ny-ra három —a legszélső formában elüt a többitől, alacsonyabb,— K-re pedig kettő és egynek az indítása helyezkedett el. Ezután kibontottuk az előkerült ívek egy részét, majd lebontottuk a folyosó zárt, K-i részét (3. kép). A lebontott falakból több másodlagosan beépített, a gótikus folyosó boltozatához tartozó kő került elő. Majdnem mindegyiken égés nyomai látszanak. Az előkerült gótikus kövek között találtunk olyan darabokat is boltozati bordák, homlokívek kövei, zárókő, vállkő —, amelyeknek egy részét a helyreállítás során visszaépítettük a folyosóba, eredeti helyüknek megfelelően. Előkerült itt még egy török sírkő is, amely kétségtelenül bizonyítja azt, hogy a folyosó e részének zárt beépítése csak a hódoltság megszűnte után következett be, miután felszámolták az egri török temetőket.

7 E feltevésünket bizonyítja az emelet XVIII. sz.-i válaszfalaiból előkerült török sírkövek nagy száma. Az emelet D-i falában megtalált Ny-i, elfalazott ajtónyílás küszöbköve felett két kisméretű sírkövet találtunk, amelyek minden bizonnyal gyermekek sírjáról kerültek a várba. A gótikus épületben és környékén előkerült sírkövek - a régebben előkerült darabokkal együtt — hazánk legnagyobb török sírkő gyűjteményévé tették az egri Dobó István Vármúzeumnak ezt az anyagát (4. kép). A folyosó zárt, K-i részének lebontása után (5. kép) sor kerülhetett az elpusztult pillérek maradványainak feltárására (6. kép). A meglévő pillérek vonalában elő is került öt pillér alapja az épület DK-i sarkáig(7. kép). Később K-i irányban megtaláltuk még öt pillér maradványát az elpusztult K-i épületrész előtt (8. kép). A pillérek egymáshoz mért távolsága azonosnak mondható (1,80 1,90 m). Az alapok, a rajtuk álló pillérekhez képest több esetben igen nagy eltolódást mutatnak amely a palota építéstörténetének további kutatásánál esetleg figyelmet érdemel. Az alapozás igen 5 A középkori püspöki palota műemléki kutatásáról és helyreállításáról beszámoltunk Détshy Mihállyal a Magyar Műemlékvédelem 2. számában, amikor a helyreállítási tervek már elkészültek. Az épületnek és főleg közvetlen környékének régészeti feltárása azonban még folytatódott, s a/ újabban nyert adatok bővítették a palotával kapcsolatos ismereteinket. 6 Détshy Mihály—Kozák Károly: Beszámoló az egri várban folyó feltárásokról. Műemlékvédelem. II. évf. (1958) 3. sz. 151—J54. 7 Kozák Károly: Az egri várban feltárt régészeti leletek. IL Az egri vár híradója. 1962. 13—17. — A gyermek sírkő magassága 31 cm (4. kép, 2. á.), a másiknak csak alsó részét találtuk meg. A másik két közölt sírkő magassága 26 cm és 30 cm. A sírkövek anyaga mészkő. 120