Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szabó János Győző: A honfoglaláskori lemezes korongok viselete

nyét. De a nevezett sírok közül csak háromban szerepeltek páratlanul lemezes korongok. Ezért azt kell mondanunk, hogy a tiszaberceli korongokra jellemző viselési mód nem lehetett általános szokás. Csallánynak azt a megállapítását is inkább csak a tiszabercelire korlátozhatjuk, hogy a korongokon látható szélesebb ívű szegecs-csoportnál ágazott szét a bőrpánt. Ha például Csallány feltételezése szerint a rakamazi darabokat vesszük szemügyre, akkor azt kellene mondanunk, hogy az állatalakok a bőrszíjon fejjel lefelé mutatkoztak. Még kedvezőtlenebb hatást keltenének a fentiek figyelembevételével az aldebrői 20. sírban előkerült korongok, ahol az állatfigurák négy lábukkal felfelé csüngenének.^

6 László Gyula felhívta a figyelmemet arra, hogy benne is aggályok merültek fel Csallány elképzeléseivel kapcsolatban, és a közeljövőben megjelenő tanulmányában úgy ábrázolja a korongokat, mint a fejkötőről bőrszíjon két oldalt lecsüngő díszeket.

37 Szerinte a tiszaberceli lemezek nem a rendeltetésüknek megfelelő helyen kerültek elő: az egyik lecsüngő dísz szíjával hátra csapódott, azért találták a háton. Tehát rekonstrukcióját az összes lemezes korong viseletére kiterjesztette. László Gy. elképzelése nemcsak tetszetős, de a díszeknek egy szabadabb mozgást tételezve fel könnyebben megértjük, hogy miért találjuk ezeket a felső test különböző részein. Számol a korongok bőrre szegecselésének feltételével is. László professzcr bizonyító anyagát nem ismerjük, de a magunk feltárásaiból is érvet kovácsolhatunk a fentiek alátámasztására. Az aldebrői 20. sír korongpárján az állatalakok olymódon megformáltak, hogy egymással szembe néznek. Ábrázolásuknak tehát leginkább olyan viseleti mód felel meg, amely a törzsön két oldalt egy vonalban mutatja be a díszeket: ahogy László Gy. viseleti helyreállításán ezt látni lehet. Sajnos még nem térhetünk napirendre a dolgok felett. Felmerülnek kérdések, amelyek megnyugtató feleletre várnak. A) Dienes István kimutaita, hogy a honfoglaláskori anyagban a lemezes koron4. ábra. Sárbogúrd-Tringer tanya 29. sir ж Fettich N. szíves szóbeli közléséből tudom, hogy a zempléni korongokat sem a csontváz alatt találták. ;!7 László Gyula professzor úrnak e helyt is szeretném kifejezni hálás köszönetemet a kérdésben nyújtott felvilágosításért és értékes tanácsaiért. :iS Dienes István, Felső-Szabolcs a honfoglalás korában. Bóna I.—Dienes I.—Éri I.—Kalicz N.. A kisvárdai vár története. (Kisvárda, 1961.) 159. — Bizonyító anyagát sajtó alatt levő dolgozatában közli. 108