Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szabó János Győző: A honfoglaláskori lemezes korongok viselete

Csallány a tiszaberceli korongok viselésmódját általános érvényűnek tartotta. A rakamazi madáralakos korongok viseletét például fenntartás nélkül a tiszaberceliek mintájára képzelte el. A mell felett és a háton csüngő turulmadaras díszlemez gondolata kétségtelenül tetszetős párhuzamot jelent a turulmondához A turul itt jelképesen fogta volna közre az asszony testét. Csakhogy a rakamazi korongok leletkörülményeiből erre egyáltalán nem lehet következtetni. Nézzük Csallány adatait: 2. A Rakamaz-gyepiföldi korongos sírt homokkitermelő munkás találta, s a koponyától a törzsközépig bontotta fel. Az esö megakadályozta a további munkát. A találó szerint a két korong a mell felett volt. A feltárást gyermekek folytatták, majd széjjelhordták a csontokat és a leleteket, többségük veszendőbe ment. A két korongot beszolgáltatták a nyíregyházi múzeumba. Ezután Csallány D. és Kalicz N. a helyszínen összeszedték a szétszórt leletek és csontok maradékát, a sír helyét, tájolását és mélységét is megállapíthatták. Amíg a mellcsontok, az egyik kulcscsont (a másik részben), a legfelső bordák zöld rézrozsdától festettek, addig a gerinccsigolyák elszíneződést sehol nem mutattak. 3. A Kecskemét—csongrádi úti korongos sírban a találók elbeszélését jegyezte fel Szabó Kálmán: a lemezek ,,a mell vagy a has tájon voltak". Lehet, hogy Szabó Kálmánt ezek az adatok is befolyásolhatták a korongok tarsolydíszként való értelmezésében. Csallány is idézi a helyet, de a korong-viselet megítélésében nála érthetően már nem játszhat szerepet. Kevésbé mondható el ez a kiszombori X—

XI. századi temető jegyzetanyagáról. 4. A Kiszombor-B. temető 127. sírjának adatait, — Móra Ferenc ásatását — Sebestyén Károly levele nyomán Fettich Nándor közölte le. Viszont a leletegyüttes első fényképes bemutatását, a korongok rajzát Csallány Dezsőnek köszönhetjük. Csallány a leletek előfordulási helyéről is megemlékezik Fettich nyomán. Az egyik ezüstkorongot a bal mellen találták, vas alátét lapja volt, a hátán lenvászon maradvánnyal. A másik korong a koponyán feküdt, de vaslemeze lecsúszott és elpusztult( ?) A kiszombori korongos sír leírásának hitelességében nincs okunk kételkedni. Bár a helyzetkép pontosabb rögzítését, a sírrajzokat és fényképeket nélkülözzük, a korongok előkerülésének helye a sírban így is félreérthetetlen. Most azoknak a korongos síroknak leírását adjuk közre, amelyeket Csallány még nem ismert; ezek a szakirodalomban is közöletlenek. 5. Szob -Kiserdő X—

XI. századi temetőjének 37. sírjában Horváth A. János lemezes korongpárat talált. A leletek helyzetéről csak az 1936. december 17-én kelt ásatási napló tájékoztathat :

:i2 ,,37. sír. 120 cm mély. Rendes fekvésben, jobbra dűlt koponyával. Az alsó állkapcson zöldes folt, a fém tárgyat nem találtuk. A mellen fonott karperec. A mell jobb oldalán 2 db nagyobb, fehérfémes korong, 7 cm átm-vel. Két sor bemélyedő pontsorral. A pontok nagyok és mélyek. Közepén kidudorodó gombbal. E körül is ugyanolyan, mint az előbbi pontsorkör. A deréktájon egy kisebb rozetta. Ugyanilyen volt a jobb kéznél is, de csonkán került elő. Jobb kéz a két combcsont felső része között. A koponya és a csontok egy részét eltettem".

:,:t A leírás sajnos arra nem tér ki, hogy a jobb mellen fekvő két korong egymás mellett (É—D-i tengelyben) helyezkedett-e el. A lemezek és a mellkas méreteiből inkább rézsútos eltolódás tételezhető fel. 6. Dormánd—Hanyipusztán, a Bencsik tanya homokbányájának B. temetőjében az 1. sírban lemezes korongok voltak, a sírt a szerző tárta fel (1959. július 3.). A sírgödör Ny—K-i tájolást követ (13"-kal eltér Ny-tól D-felé); a sír fenekét 111 —116 cm mélységben találtuk, ahol hátán, nyújtott vétagokkal 22—30 éves nő csontváza feküdt. Legnagyobb sírszélességet a koponya mögött mértünk, 96 cm-t. Itt a Ny-i sírvéget az ásatás levágta. Térdtől lefelé újkori szemétgödör a sírt elpusztította. — A koponya a tarkórésznél kissé feltámasztott és enyhén jobbra dől, az arc kissé balra és előre néz. A bal vállát erősen felhúzta, a bal kulcscsont az álcsúcs alatt fut. A bal alkar könyökben behajlított, a csuklóban befelé megtört bal kéz csontjai a bal medencelapátra tapadtak. Két bronzkorong a bal mellkason nyugodott. A korongoknak nem volt alátét lemezük. Külső felületük poncolt dísze 4 ágú indás-leveles minta. Az alsóbb fekvésű jobb peremének íve a szegycsont teste fölé ért. A másik példány 2,5 cm távolságban felfelé az előzőtől, a szegycsontmarkolat (manubrium) bal felső sarkát takarta és a bal kulcscsont alsó részét; de nagyrészt ez is a bordákon feküdt. Szegecslyukak lemezenként két helyen, 3—2 elosztásban láthatók, a hármas 32 M NM Történeti Múzeum A. 70. Sz. I. ;!:i A MNM Történeti Múzeum régészeti leltárába Szob-Kiserdő 37. sírnak az alábbi tárgyait vezették be (2 (1937): 1.) Fonott karperec 1 db, 2.) Bronz phalerák 2 db (későbbi javítás: e/üst), 3. Rozetta, bronz 1 db. — Bejegyzés: 1 db vaskést (töredékes) találtak még a lelethez. 102