Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szabó János Győző: A honfoglaláskori lemezes korongok viselete

nyílás-csoport a korongok alsó peremén volt. Ha az átellenes nyílásokat képzeletben összekötjük, megkapjuk a korong tengelyét, ill. annak az elporladt bőrszalagnak a sávját, amelyen valamikor rögzítve volt. A korongok tengelyei a sírban egymással hegyesszöget zárnak be; a koponyához közelebb fekvő lemezen nagyobb mértékű a jobb felé elhajlás. Ha a tengelyek irányvonalát meghosszabbítjuk, mindegyik metszi a nyakcsigolyákat. A felső korong szegélye kis darabon az állcsúcs alá ívelődik. Itt a lemez alatt téglalap alakú öntött ezüst dísz volt; a hátán két hurkos füllel, amelyeken zsineg haladt át. A zsineg sodrott és a két fülre csomózott. A zsineg és a veret között vászondarabka. Hasonló nyakdíszekkel találkoztunk a bal kulcscsonton felfelé haladva a bal állkapocs alatt (2 db), a bal arcromionhoz közel (2 db), a jobb állkapocstól a markolati szegycsont felé (3 db). — Két préselt díszű ezüst rozetta a felső korongon feküdt a lemez jobb felén ill. rézsútos fekvésben a jobb peremén. — Füles gombok közül az egyik a jobb felkar felett a könyöktől 11 cm-re, a másik az alulról számított 4—5 ágyékcsigolyák között jobboldalt, a harmadik a bal mellkas szélén az alulról számított 6 csigolyától 12 cm-re feküdt. Mind rosszezüstből készült. — A karperecek bronzdrótból hullámosra hajlítottak. Az egyik a jobb könyöktől a kéz felé 6 cm-re (13 cm-re a sírfenéktől), a másik a bal csuklótól 13 cm-re ívelődött és közrefogta az alkari csontokat. — Egy lábperec (?) a bal combcsont fejétől a térd felé 8 cm-re volt, a belső szélen, kiképzése a karperecekhez hasonló. — Egy hengeres sima felületű csonttárgy (tűtartó?) a koponya és a sírvég között került elő, pontosabb helyét megállapítani nem tudtuk. — Kisebb emlős állat csigolyája a jobb combcsont belső oldalán, a térdtől 13 cm-re feküdt. (1. ábra, 1—2. kép.) 7. Aldebrő—Mocsáros homokbányájának honfoglaláskori temetőjében is feltárt a szerző korongokat tartalmazó sírokat. Az egyik sajnos bolygatott volt a térdtől a koponyáig (20. sír) leírásától ezért eltekintünk. A 13. sír adatait az alábbiakban ismertetjük (1962. június 7.). A sír foltja teljesen elmosódott volt, ezért alakjáról véleményt nem mondhatunk, méreteket sem vehettünk fel. A csontváz koponyájára egy ásatási szelvény fenekének tisztításánál (gyalulásánál) akadtunk. 12—13 éves gyermek, hossza 122,5 cm volt, a háton nyugodott, nyújtott végtagokkal feküdt. Az alkarok könyökben enyhén behajlítottak. A jobb kéz feje mégis távolabb került a medencétől, mivel a jobb vállát erősen felhúzta, s fejét csaknem egészen ráhajtotta. A bal láb és lábfej kissé balra fordult. A csontváz iránya Ny—K-i (É-tól 78°-kal eltér Ny-felé). A temetkezés legmélyebben talált része 54 cm-re volt. Igen vékony ezüstlemezből készült korongot találtunk az alulról számított 8—10 csigolyán, Átmérője 6,5—7 cm volt. Alatta textildarabka. Kiemeléskor az egész szilánkokra pattant. Préselt geometrikus minták, a peremnél pontsor díszítették. A mellkas felső részének jobb és baloldalán öntött bronz korong. A patinás öntvény áttört dísze balra néző griffet ábrázol erősen stilizált modorban. Míg a baloldali példány a felső kar mellett befelé dőlt helyzetben simul a bordákra, addig a jobboldali darab a hátsó felületére fordult és a jobb mellkas felé dőlve nem fekszik rá, hanem részben a jobb felső karra nehezedik. Mind a két korongon a griff háta feletti peremhez közel zsineget tekercseltek fel. A korongok átmérője 6,5 x 6,2 cm. Alattuk varrott bőrdarabkákat találtunk, amelyekhez alul vászon tapadt. A bal korong alatt pasztagyöngy is volt. Bronz lemezből préselt rozetták (5 db), a keresztcsont felett középen, a legalsó ágyékcsigolya baloldalán, és feljebb az alulról számított 2—3 csigolyák balján, jobb medencelapát felső ívelésénél, 1. ábra. Dormánd-Hanyipuszta, B. temető 1. sir 103