Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

tott napvilágot. Ismereteim szerint az alföldi gepidáknál, klasszikus korai Meroving-kori környezetben sem telep-, sem pedig sírleletek között nem fordult még elő. 1991. április 9. XIII. kutatóárok H objektum IX. kutatóárok G objektum Kibontottam a 6. századi gepida ház kemencéjét. Betöltődésének fellazítása alkalmával megfigyeltem, hogy az erősen paticsos, paticsdarabos, törmelékes, salakszerű keverék. Kitűnően követhető volt a sárga, bolygatatlan agyag altalajba beásott objektum pirosra égett oldalfala. Az egyenes alj, mely lazán, foltosán égettként jelentkezett, kb. 15 cm mélyen húzódott. A töltelékföldben a kemencefal ill. -boltozatrészeken kívül, mint már említettük, sok 6. századi cserép hevert. Ez az emlékanyag egyrészt pompás besimított díszítésű töredékekből, másrészt szürke és barnás, szemcsés, karcolt ékítésű fazekak darabjaiból állott. Jellegzetes korai népvándorláskori, durva, kézzel formált edények is előkerültek. Ezek - már - nem in situ, tehát a platni alatt, hanem össze-vissza, "föltöredezve" jöttek napfényre. A tüzelőberendezés sütőfelülete egyes szarmata kemencékhez lehetett hasonló edénytöredékekkel kirakva. Erre utalnak többek között azok a 2-2,5 cm vastag platnidarabok, amelyeken gepida fazekak peremeinek és díszítéseinek lenyomatai őrződtek meg. Továbbá az is, hogy az északi oldalon néhány cserép eredeti helyzetben maradt. A kerámián kívül állatcsontok, egy-két apró salakdarab, s malomkövek voltak a csomagolt leletek. A tapasztott, elsimított kemencefalnál úgy 2-3 cm-es vastagságot mértem. Viszonylag könnyedén omló, bontható állaga miatt arra lehetett gondolni, hogy nem használhatták túlságosan hosszú ideig. A valamivel több mint 1 méter átmérőjű, kör alakú kemence nyugati felét egy későbbi beásás, régészeti jelenség "elvitte". Ez az egyenes vonalú objektum sötétes, patics-szemcsés, tömörebb betöltődéssel jött elő. Nagyon valószínű, hogy Árpád-kori, mivel más, a Meroving-kornál későbbi időszak nincsen képviselve a lelőhelyen. Visszatérve még (egy) mondat erejéig a kemencéhez, a szájrésznél megfigyeltem egy hosszabb, .2-3 cm vastag, ferdén elhelyezkedő égéscsíkot, mely az objektum kupolájának darabja lehetett. A szelvény északkeleti sarka közelében halványan kiszántott hamu látszódott a tanúfalon - esetleg objektumra utaló nyom. A G objektum visszatemetésénél a hányóból olyanfajta besimított díszítésű kerámika került elő, mint amilyenek az E jelzésű telepépítményből is napvilágot láttak. 1991. április 10. XIII. kutatóárok H objektum A déli oldalon lévő félköríves beásás kibontásával folytattam a keleti germán kunyhóalap föltárását. Egyenes alja csak kicsit volt magasabb a ház padlójánál. Úgy tűnt, keresztmetszetben enyhén harang/méhkas formájú. Töltelékföldjében nagyobb állatcsont-részeket leltem, viszont keltező értékű tárgyat nem. Mintha folytatódott volna benne a ház piros omladéka (?). Római kori vagy kora népvándorlás kori gödör; utóbbi esetben a gepida épülelalap része lehetett.