Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

Továbbvittem a padló tisztítását. Nagyszámú, kisebb-nagyobb kerek folt bontakozott ki. Az egyik ilyenben a nyugati oldalfal középső részénél rágcsáló csontjai (csigolyái) voltak. Néhány, három-négy foltocskánál egyértelműen konstatálhattam, hogy "van aljuk", úgy 8-10 cm mélységben. Metszetben összeszűkülő formájúak voltak. A ház említett nyugati fala mentén, szorosan a sárga agyagpadlón, abba mintegy "beletaposod

va" pecsételt díszű edénytöredékek és tojáshéjak kerültek elő. Valamelyes száradás után láthatóvá vált, hogy az északi oldalon lévő kemencét tulajdonképpen egy árok vágja, mely hozzávetőleg méter szélességű és északkelet-délnyugati futású volt. Fölvetődött, hogy lehetséges-e valamiféle relatív kronológiát fölállítani a H objektum régészeti emlékanyagában. Valószínűleg nem, mivel egyes, bizonyos edényekből származó cserepek (pl. ujjbenyomkodásokkal díszített bögre) több szintből jöttek elő, a megnyesebb felülettől a járószint fölötti rétegig terjedően. Elvileg és általában a padlónivó és a betöltődés leletanyaga között lehetne kronológiai különbség. 1991. április 11. XIII. kutatóárok H objektum A 6. századi házban a padlólyukak bontása során kagyló, tojáshéj, kettős csonka kúp alakú orsógomb került elő. (Az 5-6. századi leletekben nem túlságosan bővelkedő Visztula-térségből a chorula-i telepre - Felső-Szilézia, Odera-vidék hivatkozhatunk, ahol ilyen típusú pereszleneket gyűjtöttek. Ld. erre Szydlowski 1967. 201. Ryc. 5. b-d.) A déli oldalfalnál elhelyezkedő veremnél találtam néhány újkőkori cserepet. A keleti földfalban, az északkeleti sarokhoz közel kibontottam egy fülkét. A padló déli felén középen előtűnt egy 50-70 cm átmérőjű elszíneződés, humuszos, patics-szemcsés betöltődés. Nem került kibontásra. A ház délkeleti sarkánál egy eredetileg valószínűleg dél-északi tájolású csontvázas sír maradványai bonlakoztak ki, a sárga agyagpadlóba "beágyazódva". Combcsontot, kar- és kulcscsontot találtam. A közelben kézi, rotációs malomszerkezet töredéke hevert a járószinten. (A Kelet-Alföldön, a Körös-vidéken - Crisana -, Nagyvárad/Oradea tágabb térségében előforduló, különböző korú őrlőszerkezetekről ld. Dumitrascu 1986. passim.) Egy megjegyzés a padlólyukakkal kapcsolatosan: köztük félhold alakú is előfordult (ahogyan már több esetben a Kiss-tanyánál és jelen lelőhelyen). 1991. április 12. XIII. kutatóárok H objektum A korai Meroving-kori kunyhóalap padlóján heverő szövőszék-nehezék kupacnál azokból összesen 32 darabot számoltam. A töredékességet és az elásást figyelembe véve tehát úgy három tucatról lehet szó. A ház kemencéjét metsző árok felszínéről 11-13. századi cserepek kerültek elő.