Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

3-4 cm vastag, 10-15 cm hosszúságú jelenségek terjedelmesebb méretű fára, gerendára utaltak. Kibontottam a napnyugati oszlophelyet. Betöltődése végig, az aljig hasonló volt, paticsszemcsés kevert föld. A kör alakú, ill. kissé ovális beásás - a padlótól számítva 40 cm mélységű volt. Északnyugati részén majd' 15 cm méretű üreggé szűkült össze. A ház közepén ugyancsak napvilágra jutott egy tartóelem-nyom, hasonló, 30 cm körüli átmérővel. Foltja sötétes, feketés kevert földként jelentkezett. A délnyugati saroknál, a déli oldalfalban kibontottam egy fülkét. Benne, közel az üreg aljához, szövőszék-nehezék töredékét leltem. A fülke 40x30x25 cm méretű volt, s elölnézetben ovális formájú. A padló tisztítása során megfigyeltem, hogy faszén nemcsak a ház oldalfalaihoz közelebb, hanem azoktól távolabb, pl. a szövőszék-nehezék csomó környékén is van. A nyugati oszlophely térségében, de máshol úgyszintén, állatjárások/cöveknyomok bontakoztak ki. Az objektum szélének keresése, tisztázása során kitűnt, hogy amellett 10-20 cm-es sávban inkább már csak humuszosabb kevert föld a betöltődés (igen kevés lelettel). A ház padlóján, több helyen, tojáshéjak kerültek elő. így pl. az északkeleti és az északnyugati szögletben. Kérdés, vajon ezek régészeti leleteknek tekinthetők-e. A keleti oldalhoz közelebb, középen, a járószinten vékonyszárú növény, fű vagy széna elszenesedett csomóira találtam, melyből mintát vettem, tettem el. Ezen a ponton nagyobb méretű fa maradványa is előkerült. A gepida telepobjektum északnyugati sarkának elérése céljából a szelvényt kiterjesztettem. Ennek során a megnyesett felületen egy kemence átégett, ívelődő fala tűnt elő, amely csatlakozott a föltárás alatt álló épületalaphoz. Északon befutott a szelvényfal alá. Nyugati oldalának viszont nyoma sem volt. Sötétes kevert földdel töltődött be. A sütőberendezésnek a házhoz való kapcsolódásánál, sűrűn egymás mellett és alatt cserepek bukkantak elő, amelyek 5-6. századiaknak látszottak. Ily módon egyre bizonyosabbá lett, hogy a kemence a gepida kunyhó szerves része volt. Ezen a helyen összegzem a H objektum föltárásánál megfigyelt rétegeket és szinteket, fölülről lefelé haladva. 1 - a szántásban jelentkező hamus nyomok; 2 - a ház flekkje a megnyesett felületen; 3 - a betöltődés, főként annak vörös omladékrétege; 4 - faszén-maradványok az omladék alatt (a "besározódás" felett); 5 - a padlón lévő néhány cm vastag sötétes, keményebb réteg; 6 - az eredeti sárga agyagpadló. Jelen napon összegyűjtött tárgyi anyagról az alábbiakat lehet mondani. Előbb a szórványleletekről. A gepida fazekasműhely (A objektum) és a Gyepmester-telep közötti partszakaszon, kb. félúton grafitos tartalmú kelta edénytöredékét (D-alakú perem) leltem. Az E objektumtól délkeletre, úgy 5 méterre a szántásból világoszöld színű üvegedényke apró darabját - peremét? - vettem föl. Valószínű, hogy régészeti tárgy, és hogy kora népvándorlás kori. A H objektum rendkívül gazdag emlékanyagából - mivel föntebb, számozott leletfelsorolásban már szerepelnek - csupán egyetlen töredéket, éspedig fénylő, zöldessárga mázas oldalrészt említünk meg ismét, melyen bekarcolt díszítés is látható. A baghy-homoki ásatásokon összesen közel féltucatnyi ilyen, nyugat- vagy dél-eurc pai importárunak tartható díszkerámia lá-