Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

cm átmérőjű, zömmel kerek foltocska is előtűnt. Ezek állatjárások (pl. hörcsög, vakond, stb.) lehettek, de egy-kettő karóhelyként értelmezhető. Miután az F objektumot fényképeztem és rajzoltam, elkezdtem visszatemetését. Ennél malomkő töredéke került elő. Ezen a napon még a G objektumnál is végeztem munkát. Az északi részt bontottam. A töltelékföldből kevés leletet gyűjtöttem, úgymint őskori edénytöredékeket, kézzel formált kora népvándorlás kori fazekak részeit, némi korongolt kerámiát, oszteológiai anyagot, agyagtapasztás rögöket, malomkő kisebb fragmentumát. A betöltődés a padlóról könnyedén vált föl. Előkerült az árok északi vége. 1991. április 3. XII. kutatóárok I bojektum IX. kutatóárok G objektum Teljesen kibontottam a XII. kutatóárok nyugati végében észak-déli irányban futó kettős árkot. Töltelékföldjéből nagyobb állatcsontot és kő pattintékot gyűjtöttem. Emellett jellegtelen őskori cserepek és apró patics darabok fordultak még elő. Nem lehetetlen, hogy az árokszakasz a G objektum mellettinek a folytatása. Továbbvittem a G objektum föltárását. Kibontottam a ház északkeleti sarkánál található gödröt, mely ugyancsak korai Meroving-korinak bizonyult. Felerészben a lakóépítmény területére, felerészben pedig azon kívülre esett. Hozzávetőleg 2x1 méter nagyságú, ovális, észak-déli hossztengelyű volt. Alját a megnyesett felülettől mérve úgy másfél méterre leltem meg, mely az ilyen objektumokra jellemző teknős formát mutatott. Oldalfala függőlegesen mélyedt, a nyugati oldalon viszont méhkasszerűen. Kultúrrétegének kiemelése rendjén az alábbiakat figyeltem meg. Fölső részén, tetején kb. ásónyomnyi vastagságban, főként a ház falánál kemény, sárga agyag rögök voltak. Ez alatt, 20-30 cm-es rétegben rendes kevert földet értem. Lejjebb, úgy a gödör fele mélységében hamus, paticsos faszenes csíkokból álló betöltődés-sáv helyezkedett el. A veremből korongolt, szemcsés, szürke fazekak oldaltöredékei, kézzel formált edényrészek, mint gepida kerámika, őskori (bronzkori?) és római kori cserepek, állatcsont, faszén darabok kerültek ki. Az alábbi leletek helyét pontosabban rögzítettem: nagyobb méretű vas tárgy, kés töredéke (a nyugati oldalhoz közelebb, kb. a második ásónyomnyi rétegből); halcsontok egykupacban, agyag röggel (ott, ahol a vaskés is előkerült); kőeszköz, malomkő vagy fenőkő kisebb része (a gödör északi térségében, annak alja fölött ca. 10-20 cm-re); agyag blokkok, 1-1,5 cm átmérőjű, rozsdabarnás nád? lenyomatokkal (az objektum középső részéből); apró vas tárgy (a nyugati oldalhoz közel, az alj felett egy ásónyomnyira); nagyobb méretű, erősen, szinte salakosra kiégett, lenyomatos tapasztásdarabok (a verem déli részén, az előző leletekkel egyszinten); kúpos, vörösre színeződött agyag nehezék kb. 1/3-1/4 része, alja (az objektumnak ugyancsak déli térségében, annak fenekén). A ház tisztítása során napfényre került a keleti és a középső ágashely. Ez utóbbinak a betöltődése szokványos kevert föld volt, alsó részén keményebb réteggel. Benne őskori cserepei leltem. A napkeleti oszlophelynél olyan jelenségeket tudtam megfigyelni - bár állatjárásokkal bolygatva -, amelyek az egykori tartóelemre közvetlenül utaltak. A kissé ovális, 25x22 cm méretű beásás közepén kör