Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

alakú, 12 cm (±1 cm) átmérőjű folt rajzolódott ki, igen-igen laza, darabos és porhanyós, agyagos-humuszos, rendes kevert földdel. Ennek az elszíneződésnek az oldalfala eléggé kemény volt, azonban még nem bolygatatlan, hanem tömör, "visszadöngölt" anyag. Ez 4-6 cm-es sávban vette körül a középső flekket. Magának a cölöphelynek az alja egyenes volt, rajta feketés réteggel (régészeti lelet: őskori cserép, szemcsés, vastag 5-6. századi oldaltöredék). A földbe mélyített lakóépítmény északi oldalfalában kibontottam egy, elölnézetben ovális fülkét. Nagysága 40x20 cm volt, s úgy 10-15 cm-re vájták a földbe. 1991. április 4. IX. kutatóárok G objektum XIII. kutatóárok H objektum Folytattam a G objektum föltárását. A padló bontásánál számos kisebb foltocska tűnt elő. Ezekkel kapcsolatosan arra a következtetésre jutottam, hogy egy részük aligha lehet karóhely, régészeti jelenség, hanem csupán egyszerű állatjárás. Ugyanakkor viszont meg kell jegyezni, hogy az elszíneződések közölt lényegében nem volt semmiféle különbség. Értelemszerűen, nyilvánvalóan azok tekinthetők cöveknyomoknak, melyek függőlegesek, s úgy 8-10-12 cm-nél nemigen mélyebbek. A karóhelyeknek tartható kerek, 2-6 cm átmérőjű foltok a ház járószintjének északi és keleti részén koncentrálódtak. Érdekességként szólunk egy durva fazékdarabról, mely a padlóba taposódva került elő. Elkezdtük a H objektum, a nagyméretű kora Meroving-kori épületalap föltárását. Kinyomdokoltam a hozzávetőleges kontúrt, s a középrészen kezdve indítottuk a kiásást. Az első ásónyom - 0-20-25 cm - meglehetősen egységes, homogén, sötétes tónusú kevert föld volt, benne többek között agyag- és paticsdarabokkal, faszénnel, némi kagylóval és csigával. A lakóház déli oldalánál, a félköríves kitüremkedés előtt, kb. 1,5-2x1 méleres felületen már ezen a szinten erős átégést, vörös föld ill. agyagtömböket figyeltem meg. Ezek nagyobb, összefüggő belöltődés-réteget alkottak. Ezek nagyobb, összefüggő betöltődés-réteget alkotlak. A tárgyi leletek viszonylag egyenletesen szóródtak. A megszokott kora népvándorlás kori kerámia mellett néhány edénytöredék külön is említésre méltó. így pl. egy hálómintásan besimított díszítésű cserép, valamint egy pompás asztali edény, bögre négy vagy öt darabja. A körte alakú keramika bepecsételt ékítése bordás mezejű hasábos és rombuszos mintákból tevődött össze. Nem tudni, hogy egy szintén benyomkodott aljrész ennek része volt, vagy pedig másik alkalmatosságé. Gyűjtöttem őskori (így bronzkori) és császárkori cserepet is. Az ásatási területen szórványként jellegzetes, síkozott ill. kannelúrás késő bronzkori, kora vaskori edény oldal és kovakő került elő. 1991. április 5. IX. kutatóárok G objektum XIII. kutatóárok H objektum A G jelzésű 5-6. századi keleti germán telepépítmény dokumentálása, fotózása és rajzolása után folytattam a karóhclyeknek/állatjárásoknak az előző napon kezdett megfigyelését. Átvágásokat, metszeteket készítettem. Összesen úgy tucat-