Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

tével kapcsolatosan az, hogy ellentétben az őskori - pl. újkőkori és bronzkori leletekkel, általában elenyészően, minimálisan szinteresek csak. Ennek magyarázata - a sok évszázados időkülönbség mellett - a hamus népvándorláskori töltelékföld, kultúrréteg, melyben kevés a humusz és az agyag. 1991. április 1. VIII. kutatóárok F objektum Kiástam a kora népvándorlás kori objektum nyugati felét. A kisebb edénytöredékek mellett az alábbi régészeti leletek kerültek elő. Az első ásónyomnyi rétegből nyers agyag szövőszék-nehezék és malomkő darabja. A második ásónyomból naplómba érdekesebb leletet nem tudtam bejegyezni. A harmadik ásónyomnyi rétegben faszéndarabot és nyers agyag tömböket (beomlott rögöket?) találtam. Az objektum középső fertályán, az alsóbb betöltődésrészben úgy 15 darab korongolt, szemcsés, szürke fazéktöredék jött elő. Ezekből összeállítható volt egy gömbös testű, kannelúrázott edény. Hasonlót citálhatunk egyrészt a bihari (Biharea-Biharia) telepről, másrészt Kolozsvár (Cluj-Napoca) belterületéről, mint sírkerámiát (Dumitrascu 1978. 87. 1 és Horedt 1982. 120. Abb. 48. 3). Megfigyelhető volt, hogy az állatcsontok a gödör falához közelebb hevertek a betoltődésben. A gödör nyugati oldalfala meglehetősen bizonytalanul mutatkozott, közel teljes hosszúságában. Itt a függőleges falban egy másik régészeti objektum sötétes, humuszos betöltődése tűnt elő, melynek széle ugyancsak merőlegesen futott. A D objektum (IV. szelvény) föltárásánál a délkeleti sarokban jelentkezett beásás nyoma, lehetséges, hogy ez bukkant fel ismét az F objektumnál. A két telepépítményt semmiképpen sem áshatták egymásba, bár igen közel helyezkedtek el. Ennek a köztes jelenségnek a kora kérdéses, valószínű, hogy korábbi, mint az 5-6. század. A keleti oldalfal felé olyan beásást bontottam ki, mely talán oszloppal hozható összefüggésbe. Az ovális, nagyobb méretű (50x25 cm) gödör közepén, alul, kb. 10 cm átmérőjű, kerek, sötétes foltot figyeltem meg, körötte sárgásabb betoltődéssel. Föltehető, hogy ez a faoszlop és körüldöngölésének nyoma. A cölöpgödör alja, mely 40 cm mélységben volt, teknős formát mutatott. 1991. április 2. VIII. kutatóárok F objektum IX. kutatóárok G objektum A VIII. szelvénynél a munka végeztével teljes egészében tanulmányozható volt a kora Meroving-kori telepobjektum. A fő égtájakkal közel egybeeső oldalú gödör négyszögletesre lett kiásva egykor, igen nagy ívben lekerekedő sarkokkal. Nagyságára kb. 3x3 méteres adatot vettem föl. Falait függőlegesen alakították ki. Alja, a járószint vízszintesen, egyenesen húzódott, a felülettől mérve 50-55 cm mélységben. Ezen hat nagyobbfajta beásást bontottam ki. Észak-déli irányú vonal mentén, nem az objektum középtengelyében összesen három oszlophelyszerü jelenséget dokumentáltam. Ezek közül a középsőről már esett szó néhány sorral föntebb. A másik kettő is szokatlanul nagyméretű volt, a centrumban rendes ágashellyé szűkülve. Az említett terjedelmesebb beásások mellett számtalan kisebb, néhány