Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

a néhány cm-t, mely a nyesésnél tűnt el. Faragott, bárdolt, megmunkált gerendának tartható. A megnyesett, tisztázott felületen észak-déli irányú, párhuzamos ekenyomok futottak, amelyek szinte "becsíkozták" az egész elszíneződést, ill. a szubhumuszt, az altalajt. A kultúrrétegből kihúzott hamus-faszenes-paticsos földdel telítődtek. A szelvény keleti fala mentén, ahol régészeti objektumra utaló elszíneződés jelentkezett, 3-5. századi edénytöredékek kerültek elő. Ebben a szituációban a gepida telepépítmény kontúrjának pontos megállapítására az alábbi lehetőségek állottak fönn (sejtve a ház hozzávetőleges elhelyezkedését és méretét): aJ - a szelvény nyugati fala mellett - mivel valószínűnek tűnt, hogy a gödör befut ez alá - kutatóárkot ásni; b./ - észak-déli és nyugat-keleti irányban szondát húzni (ezzel, miként az előbbi alternatívánál, bizonyára előjött volna az oldalfal és a padló - ahogyan a Kiss-tanyánál, a C jelzésű kelta háznál történt); cJ - az egész felületen egy ásónyommal lejjebb menni, esetleg csupán felerészben (ez a lehetőség azért problematikus, mert nem ismert az objektum mélysége, s így elásható); dJ - középről kiindulva, a szélek felé haladva föltárni a kunyhóalapot. 1991. március 29. XIII. kutatóárok H objektum Amint már említettem, a kora népvándorlás kori veremház nyugati oldala befutott a szelvényfal alá. Megfelelő méretű rábontással ez a rész, az északnyugati sarok is előkerült. Valamelyes száradás követően úgy látszott, hogy a folt északkeleti és délnyugati sarka ill. oldalszakasza húzható, nyomdokolható ki a legnagyobb biztonsággal. Tulajdonképpen már ez önmagában "kiadta" az egész objektumot. A déli oldalon 40-50x30-40 cm-es, a házfolthoz csatlakozó elszíneződés vált láthatóvá. Ekkor arra gondoltam, hogy a bejárati rész került napfényre. 1991. március 31. Felszíni adatgyűjtés XII. kutatóárok I objektum Eső után bejártam a lelőhelyet, pontosabban annak déli részét. Bejelöltem azokat a helyeket, ahol érdemes lenne kutatóárkot nyitni. így pl. a IV. és a VIII. szelvénytől néhány méterre délkeletre, a XIII. szelvénytől északkeletre, valamint az V. és a X. kutatóároktól északi irányban, minél hosszabb szakaszon. Az elsőként említett helyen késő császárkori/korai népvándorláskori díszkerámia, besimított cserepek, szemcsés, fésült fazékrész, s talán már kora Meroving-kori, függőleges "sikált" vonalakkal ékített edénydarab lett begyűjtve. Az egész területen 5-6. századi leletek mellett díszített bronzkori? cserepet és kőpengét is találtam. A XII. kutatóároknál az I objektumot igyekeztem közelebbről megnézni. Az ekenyomokkal bolygatott felületen mintha kettős árok vonala rajzolódott volna ki. Bontás során az egyik sávból néhány állatcsont került napvilágra. Oldalfala, mélysége, betöltődése alapján föltétlenül régészeti jelenségnek kellett venni. Valamivel föntebb már szóltunk a gepida kerámia egyik jellegzetességéről, éspedig hogy erősen kormosak. Egy további megfigyelés az edénytöredékek felüle-