Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

képet): 1 - állatcsont, 2 - bronzkori cserép, 3 - apró salakdarab, 4 - őskori edénytöredék, 5 - paticsrög, 6 - faszén (ág-gally), 7 - piros szarmata oldalrész, 8 állatcsont, 9 - agyagtapasztás darab, 10 - kagyló darabka, 11 - patics, 12 - szürke, soványított anyagú fazékoldal, 13 - szürkés, szemcsés fazékrész, 14 - állati csont, 15 - ugyancsak állatcsont, 16 - császárkori edényalj (faragva?), 17 - 5-6. századi konyhai edény oldaltöredéke, 18 - hasonló, szemcsés falrész, 19 - csiga, 20 - kődarab (bal ta töredék?), 21 - szürke cserép, 22 - szürkés fazékoldal, 23 - salakdarab, 24 - halmaradvány, 25 - állatcsont, 26 - szürke színű, faragott agyagkorong (besimított díszítéssel?), 27 - lenyomatos, simított, sarkos patics, 28 - hasonló, lenyomatos agyagtapasztás rög, 29 - csiga, 30 - csiga, 31 - szürke, szemcsés fazékoldal, 32 - őskori cserép, 33 - kézzel formált edényoldal, 34 - lenyomatos paticsrög, 35 - téglaszínű kerámia, 36 - állatcsont, 37 - vastárgy nyoma?, 38 - szabad kézzel formált fazékoldal, 39 - állatcsont, 40 - paticsrög. A gödör alját 50-60 cm mélységben leltük meg, mely vízszintesen, egyenesen húzódott. A sárga agyag padló fölött mindenütt átlag 1 cm (0,5-1,5 cm) vastag, kemény, kompakt, sötétszürke-feketés csík volt. A beásás széleit ezen a keleti fertályon eléggé bizonytalanul sikerült csak "megfogni". Az oldalfal bontásánál úgy jártunk el, hogy a már meglévő járószinttől indulva törekedtünk elérni a bolygatatlan szűzföldet. 1991. március 24. VIII. kutatóárok F objektum IX. kutatóárok G objektum Az F objektumnál továbbvittük a gödör oldalfalának kialakítását, a déli részen. A padló folytatásában megleltük azt, 10-15-20 cm magasságig lehetett követni, föntebb már szubhumusz-szerű, sötétebb volt a föld. Kitisztítottuk a gödör fenekét, a kompakt réteg elszedésével. A nem túl kemény sárga agyagon a várható módon előtűntek & cővekhelyek/ál lat járások. Jelen esetben sem lettek kibontva, dokumentálva. Még ugyanezen a napon elkezdtük a G objektum déli felének föltárását. A fontosabb, ül. nagyobb méretű régészeti leletek helyét pontosan rögzítettem. A betöltődés fellazítása és kitermelése során viszonylag kevés tárgyat leltünk: korongolt gepida fazekak darabjait, jellegtelen őskori cserepeket, állatcsontot, csigát, kagylót, néhány helyen faszenet, szétomló égett rögöket ül. patics darabokat, két ponton salakot. Előkerült két fémlelet. Az egyik hegyesedő végű vas tárgy volt, a mási egy nagyobb, szögletes, repedt bronz lemez, két helyen átlyukasztással (mérete kb. 5,5x2 cm). A töltelékföld - csupán 20-30 cm-es réteg - olyan összetételű volt, mint a felület szintjén (középen, a tanúfal mentén hamusabb flekkel). Világosan, egyértelműen sikerült követni a ház keleti oldalát és délkeleti sarkát. Ennél a szelvénynél ül. épületalapnál pompásan megfigyelhettük, miként került a földfelszínre a hamus betöltődés. A tanúfalon, a szántott humuszban tisztán látszódtak a bolygatatlan kultúrrétegből kiindulóan azok a ferdén ívelődő, egymástól 30-40 cm-re elhelyezkedő, 2-5 cm széles szürke csíkok, amelyeket az eke fordított ki. Jelen objektum esetében ezt a mintaszerű jelenségegyüttest a partos részen, tehát a "magasabban" való fekvés magyarázta. A szelvényben még egy, a