Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

A lelőhelyen folytatott eddigi gyűjtőmunka a Gepida Királyság korára vonatkozóan összefoglalva az alábbiakat eredményezte. A Gyepmester-teleptől a partvonal és a közút találkozásáig hozzávetőlegesen sikerült a lejtős sávon, max. 10-15 méter szélességben lokalizálni a konkrét telepjelenségeket. Ennek nyilvánvaló magyarázata az, hogy itt az erózió és a szántás folytán "föntebb kerültek" a betöltődések. A partéltől távolabb, bentebb húzódó területen más volt a helyzet, bizonyos mértékig "fehér foltok" maradtak ezek a részek. A IV. és az V. szelvény között, úgy 15-20 m átmérőjű felület sárgás humuszával sterilnek tűnt régészeti szempontból. A IX. kutatóároknál (G objektum) kiástunk egy kb. 1,5 m széles, a kutatóárokkal egyező hosszúságú szelvényrészt oly módon, hogy középen 35-40 cm széles tanúfalat hagytunk. A termőföldből túl sok lelet nem jött elő. Ezek az alábbiak voltak: Őskori (neolit), római császárkori, kora népvándorlás kori cserepek - az utóbbiak között fésült hullámvonalköteg-díszes fazékrész is -, némi állatcsont. A szelvény északnyugati sarka közelében, méteres körzetben, találtunk két olyan malomkő-darabot, melyek talán egyetlen szerkezethez tartoztak. A rábontásban kibontakozott az objektum flekkje, ami most már határozottan szögletes, szabályos gödörháznak látszott. A foltot a legoptimálisabb szinten tartottuk, ott, ahol az ekenyomok épphogy nem zavarták a sárga altalajt. A természeti viszonyok kedvezőek voltak az objektumok megfigyelésére. Az altalaj éppen megfelelő nedvességet tartalmazott, ebben a kontúrok élesen rajzolódtak. Ellentétben az őszi helyzettel, a rendkívül kiszáradt földdel, amikor jóval nagyobb nehézséget okozott "kinyomdokolni" a beásások vonalát. 1991. március 19. V. kutatóárok E objektum IX. kutatóárok G objektum X. kutatóárok Ezen a napon az E objektumnál továbbra is a szelvény bővítését végeztük (a felület kb. 25 m

2 volt). Az északi hányóból kétségkívül a kora középkori ház emlékanyagához tartozó lapos vaslemez töredékét (késpenge?) gyűjtöttük, valamint salakdarabot. A G objektum körüli munkálatoknál rábontást nyitottunk a déli részen, teljes hosszúságban és 2,5-3 m szélességben. A szántott rétegből őskori, szarmata (főként a déli szelvényfalhoz közelebb) és igen kevés gepida cserép került ki. Az objektumfolt keleti oldalánál, a kutatóárokba eső sávban, a felület nyesése során ki nem égett, sárga agyag rehezék kis részét leltük. Némi állatcsontot is összeszedtünk. Habár a rábontás még nem volt teljesen befejezve, kitűnt, hogy egy kisebb, ill. közepes méretű 5-6. századi épületalappal állunk szemben. Folytatva a szelvény kiásását, a nyugati oldalon, pontosabban a délnyugati szögletnél, a házfolttól alig néhány deciméterre egyenes, ül. kissé ívelődő árok kezdett kirajzolódni. Úgy 3 méter hosszan esett a felület területére. Észak-déli futású volt és 50-60 cm széles. Sötétes, helyenként patics-szemcsés, humuszos kevert földdel töltődött be. Mivel régészeti lelet - egyelőre - nem került ki belőle, így korát nem tudtuk még hozzávetőlegesen sem meghatározni.