Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

Ugyanezen a márciusi napon kutatóárokkal törekedtünk információkat nyerni a G objektumtól északra fekvő telepnyomról. A szonda a IX. szelvénytől úgy fél méterre indult, észak-déli irányban. Hossza 4,5-5 m, szélessége pedig 40-50 cm volt. A kutatóárokból két ásónyomnyi földet emeltünk ki, a sárga, bolygatatlan altalajig. A humuszból őskori - újkőkori és/vagy bronzkori -, 3-5. századi, kora Meroving-kori és Árpád-kori edénytöredékek jöttek napvilágra. Egy-két állatcsont mellett vagy féltucat azonos anyagú, azonos kőzetből faragott, vöröses malomkőtöredéket gyűjtöttünk. A szonda alján sötétes, patics-szemcsés "kultúrréteg" tűnt elő, annak déli végétől 30-50 cm-re kezdődően. Ez a folt északon a kutatóárok fala alá futott. Az objektumot megbízhatóan nem tudtam keltezni. A lelőhelyen a szántásban kis obszidián pattintékot leltem (talán újkőkori). 1991. március 20. V. kutatóárok E objektum X. kutatóárok XI. kutatóárok Terepbejárás Beleástunk az E objektum nyugati részén lévő gödörbe; néhány bronzkori és római kori edénytöredéket, s állatcsontot leltünk. Összességében úgy tűnt, hogy ennek ill. ezeknek a vermeknek a feltárása sok sikerrel, fontosabb adatokkal nemigen kecsegtet. Az előző napon kiásott X. kutatóároknál megejtettünk egy kisebb bővítést a déli oldalon, északi irányban, úgy 1-1,5 m-es területen. Ezen a helyen is azokat a jelenségeket figyeltük meg, melyek már ismertek voltak. Annyi új adatot kaptunk mindenesetre, hogy a folt ívelődik. A kort továbbra sem tudtuk meghatározni. Mivel kora népvándorlás kori szempontból a telepnyom nem bírt fontossággal, így a kutatóárkot visszatemettük - mindenféle dokumentáció nélkül. A B objektumtól (gepida sütőkemence) délre, kb. 5-7 méterre, azonos magasságban a partoldalon paticsrögöket lehetett látni a szántásban és néhány 5-6. századi cserepet is. Itt nyitottuk a sorrendben XI. kutatóárkot, nyugat-keleti elhelyezkedésben, a partra merőlegesen. Mérete úgy 2,5 méter és két lábnyi (cca. 60 cm) volt. Jó 50 cm mélységig ástuk ki. A termőföldből lelet szinte egyáltalán nem került elő. A kis paticsos folt kikopott, eltűnt, anélkül, hogy alatta "megfogható" régészeti jelenséget találtunk volna. Ezzel szemben a szonda középső részén érdekes leletekre bukkantunk. Egymástól kb. fél méterre, 30-40 cm mélységben - tehát azon a szinten, amelyet az eke még/már nem ért el - két vas eszköz látott napvilágot. Az egyik bizonyosan sarló volt (markolata és vágórészének csonkja maradt meg), a másik, 25 cm körüli hosszúságú töredék ugyanilyen mezőgazdasági eszköz, vagy ennél nagyobb, kaszaszerű szerszám. Mindenképpen régészeti leleteknek kell vennünk, erre utal állaguk, a vas korrodáltsága. Mindkettő olyan csonk, amelynek talán még az előkerülésnél is kallódhatott el darabja. A szondát visszatemettük. A déli objektum-blokknál, a partoldal alján terepbejárás alkalmával grafitos, seprűs díszű csöbör töredékét leltem a szántásban - nyilván az erózió és a mezőgazdasági művelés nyomán jutott ide (a kelta leletek szóródására a lelőhelyen ld. a 27. képet). A baghy-homoki grafit-tartalmú La Téne kerámiához a tiszafüredi, a