Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

ornamens és az anyag alapján a késő római korra, ül. a hunkorra (4-5. század) datálható. 1991. március 17. V. kutatóárok E objektum IX. kutatóárok G objektum (24-26. kép) Az E objektumnál a szelvény kiterjesztése során a szántott rétegből a déli oldalon ritka lelet, pompás, girlandos besimított mintájú, talán még 5. századi bögre/fazék került elő. A kárpát-medencei 4-6. századi "fekete keramika" reprezentatív darabja. Megemlíthetjük, hogy a téli csapadék feláztatta altalajban az északi és a keleti részén a szelvénynek nagyon határozottan látszódtak az ekenyomok. A korábbi archeológiai munkák leírásánál már említettük azt az elszíneződést, amely az E objektumtól nyugatra helyezkedett el. Tüzetesebb felszíni kutatás után kitűnt, hogy ettől a 3-4 méter átmérőjű flekktől északra, 3-5 méterre, azzal egymagasságban egy másik telepnyom is található, hamus és paticsos rögök formájában. Ezek a jelenségek olyanok voltak, melyek általában kiszántott kemencékre jellemzőek. Itt több 11-13. századi edénytöredék - köztük cserépüstök - feküdt a szántásban. A néhány sorral föntebb leírt foltra ástunk rá, nyugat-keleti irányú kutatóárok segítségével (IX. kutatóárok). Ez 5,5-6 m hosszúságú és úgy fél méter szélességű volt. A szondát a nyugati oldalon - a partos részen - 30-35 cm, a keletin pedig 35-40 cm mélységig ástuk ki, 5 cm-es pontatlansággal az érintetlen szűzföldig, a sárga agyag szintjéig. A kutatóárok aljának nyesésénél eléggé tisztán kirajzolódott egy objektum foltja (már 20-30 cm mélységben). Nem csupán a középső hamusabb, porhanyósabb töltelékföld, hanem az attól kifelé eső kultúrréteg-sáv is - egyszrű kevertes föld -, a napnyugati és a -keleti oldalfal vonalával. E két vonal közötti távolság 4-4,5 m volt, tehát nagyobb egy átlagos 5-6. századi ház méreténél. A partos oldalon szántásnyomok is mutatkoztak. Humusz-szórványként és az ekenemjárta betöltődésből soványított anyagú, szürke, korongolt gepida edénytöredékek (fazekak), malomkő, fenőkő és a szokásos telepleletek (patics és állatcsont) láttak napvilágot. 1991. március 18. Terepbejárás IX. kutatóárok G objektum Felszíni adatgyűjtést végeztem a baghy-homoki északi blokk - A, B és C objektum - környékén. Ettől északra, a Gyepmester-telep felé eső partszakaszon két ponton, már mélyen benn a szántásban szép 5-6. századi kerámiát szedtem össze. A fazekasműhelyhez közelebb besimított rácsmintás cserép hevert a fölszínen. Az objektum-tömb környezetében további asztali kerámikadarabok kerültek elő. Az egyik kettős csonka kúp formájú - élesebb profiltörésű - bögre vagy csésze "sikált" hálómintás része volt, a másik késő császárkorra (3-5. század) tipikus, sávos díszű edény fragmentuma.