Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

hogy az kemény, lejárt-letaposott sárga agyag. Felette sötétes árnyalatú, 1-2 cm vastagságú, "palásán" fölváló réteg terült el - esetleg megújítással. Néhány 3-6 cm átmérőjű, kerek álJatjárás ill. karóhely is mutatkozott, így pl. a keleti oszlophely mellett (8-12 cm körüli mélységgel?). Ezeket a pontokat egyébként - jelen esetben - nem bontottam ki. A gödröktől nem zavart házrészben - a keleti cölöphelyen kívül - három beásást észleltünk. Középen, egymás mellett két ovális, úgy 40x25 cm és 25x20 cm méretű, 8-10 cm és csaknem 20 cm mélységű teknő volt található. Távolabb még egy kis kör alaú, kb. 10 cm méretű, 15 cm-re süllyedő oszlop-/cöveknyom mutatkozott. Az egyetlen, tartószerkezetre utaló jelenség a már említett keleti oszlophely volt, az északi oldalfaltól 1,4-1,6 méterre (így a hajlék szélessége 2,8-3,2 m-re tehető). Az épületelem közvetlenül a földfal mellett helyezkedett el. Ovális formájú, kb. 30x20 cm nagyságú elszíneződésként tűnt szemünkbe. Csatlakozóan déli irányban 8-10 cm mély, hasonló méretű, teknős mélyedést leltünk. Az ágasnyom föltárásánál alkalmam volt megfigyelni az egykori fatörzset is, -20 cm-től lefelé már csupán ezt bontottam ki. Kör alakú, 13-14 cm átmérőjű volt, függőleges állású, s az oszlopgödör déli oldalához támaszkodott. Betöltődése igen-igen laza, humuszos tónusú kevert föld volt. Az ágasfa körüli tömörebb, sárgásabb, kevésbé kevert réteget lényegében a cölöp köré hányt és döngölt földként tudtuk értelmezni. Az egész beásás alját, amelynek 5 cm-es lejtése volt a ház belseje felé, 55 cm mélységben értük el. A tárgyi leletek: néhány cserép, patics és állatcsont. A már zordabbra fordult őszi időjárás miatt a kora Meroving-kori lakóház föltárását be kellett fejeznünk. Zömmel csupán a dokumentálás munkái voltak még hátra. Az épüíetaíapnak eredeti formájában megmaradt részét műanyag-fóliával fedtük be. 1991. március 14. Terepbejárás, helyszíni szemle Az 1991. évi ásatási szezon első napján egyrészt terepbejárást, felszíni gyűjtést végeztem, másrészt pedig objektum gödrének visszatemetését. Az A objektumtól (fazekasműhely) északi irányban, attól 20-30 méterre, már inkább a part lejtős sávjában sávos és zegzug besimított vonalakkal díszített kisebb gepida edény bögre/csésze - töredékét leltem. Feketés, humuszos foltban hevert, melyet sárga agyagos föld vett körül. Ennek ellenére mégsem tűnt úgy, hogy itt objektum rejtőzködne. Az egész lelőhelyen jellegzetes Árpád-kori cserepek (túlnyomóan agyagbogrács peremek) szóródtak. Az V. szelvénytől - E objektum - északra, cca. 4-6 méterre, azonos "magasságban", szobanagyságú területen több kelta edénytöredéket szedtem össze, ami esetleg házhelyet jelöl. A C objektum hányójának elegyengetésénél kora népvándorlás kori leleteket gyűjtöttem. 1991. március 15. VT. kutatóárok VIII. kutatóárok F objektum (18. kép 2, 19-22. kép, 23. kép 1) A D objektumtól (IV. szelvény) északra, néhány méter távolságra kiástunk egy kisebb szondázó árkot (VI. kutatóárok). Nyugat-keleti irányú volt, tehát a