Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

1990. október 27. V. kutatóárok E objektum Az ötödik szelvény "kiemelése" során az ekejárta földből más, korábbi időszakra tehető szórványos leletek mellett tipikus kora népvándorlás kori cserépdarabok, köztük több simított ékítésű töredék, továbbá kiégett agyagtapasztás-részek, némi állatcsont került elő. Találtunk egy olyan szarvasagancsot is, amelynek egyik végén fűrészelés-vágás/faragás nyomai voltak megfigyelhetők. A tárgyi leletanyag zöme a leghamusabb középső részen feküdt. Miután eltávolítottuk a termőföldet, a felületet megnyestük, megtisztítottuk. Igyekeztünk azon a szinten maradni, amin épphogy jelentkezett a szűzföld. Ennek következtében helyenként az ekenyomok legalsó része is megmaradt, ami természetesen zavarta a pontosabb megfigyelést. Végül is sikerült nagyjában-egészében, hiátusokkal meghúzniTkinyomdokolni" a régészeti jelenség szélét. A telepobjektum négyszögletes formát mutatott. Összefüggően a keleti és az északi oldalon lehetett jól észlelni a betöltődést, a hamus folt és az agyag altalaj egyenes vonalú találkozását. A déli és a nyugati oldalon viszont nagyfelületű elszíneződés mutatkozott anélkül, hogy a már rendes gödörháznak tartható objektum itteni falát ki tudtuk volna jelölni. Ezen a részen egymásba-ásással, szuperpozícióval álltunk szemben. Mindent összevetve körvonalazódott egy kb. 3x3 méteres, az égtájak felé orientált, földbe mélyített aljú építmény. Még ugyanezen a napon elkezdtük az objektum kibontását. A középről kiindulva történő föltárás módszerét választottuk, amint az előző, D objektumnál. Ahogyan említettük, itt volt leginkább hamus a töltelékföld, s már az első ásónyomnyi rétegben viszonylag sok lelet, zömmel kerámika került elő. Ezeknek sorából kiemelkedőbbek a korongolt háztartási edények töredékei, s egy korsórész. Néhány kézzel formált fazékdarabot is gyűjtöttem. Középfelé előjött egy homokkő fenőkő fél töredéke - szokásos kora középkori teleplelet. A ház északnyugati sarka közelében apró salak, másutt a betöltődésben faszén (belőle mintát tettem el, ahogyan már az eddigi objektumokból is több alkalommal), patics- és állatcsont-darabok voltak. A kultúrréteg hamus, agyagszemcsés, lazább kevert földként jelentkezett. Több patics-szemcsét lehetett konstatálni a délnyugati térségben. A nyugati fal közelében sötétebb, tömörebb rész bontakozott ki, amely más korú objektum ittlétére utalt, melyet már említettünk. A bontás során eléggé tisztán, élénkebb sárgásán tűnt elő az északi oldalfal. 1990. október 28. V. kutatóárok E objektum Folytattuk az 5-6. századi építményalap kiásását, melynél az alábbi megfigyeléseket tettük. Az első ásónyom szintjén az objektum délnyugati sarkához közel 1-1,5 méter kiterjedésű flekkben igen laza, porló, hamus föld jelentkezett, az átlagosnál több tárgyi emlékanyaggal. Pompás leletre akadtunk itt, egy díszkerámia nagyobb töredékeire, csomóban. Közel tucatnyi cserép került elő a vékonyabb falú, finom anyagú, terjedelmesebb méretű, hasas, nyakán és vállán besimított ékítésű bögréből-fazékból. A kétsávos díszítésnél a gepida fazekas a fölső részen a matt felületre széles, függőleges vonalakat vitt föl. Ezalatt téresen ferde vonalakkal ki-