Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

kétoldalt tömörebb föld, agyag- és humuszkeverék vette körül. Az előbbi valószínűleg a faoszloppal, az utóbbi az annak megerősítésére visszadöngölt anyaggal hozható összefüggésbe. A szelvény északkeleti sarkában kisebb hamus folt tünt elő, ahol néhány La Tène és Árpád-kori cserepet gyűjtöttünk. Itt jegyezzük meg, hogy a baghy-homoki régészeti ásatások északi körzetének három kora Meroving-kori objektum-csoportjáról - A, B és C objektum - már jelent meg egy ismertetés 1991 nyarán, az Új Néplap hasábjain, rajzzal és fotókkal (Cseh 1991. 11.). 1990. október 23. ÍV. kutatóárok D objektum (17. kép) A sorrendben negyedik gepida telepjelenség az eddig leírt építmény-nyomok tömbjétől déli irányban, 100-130 m-re, a magaspart és a műút összetalálkozása közelében helyezkedett el (az objektumoknak erre a déli tömbjére Id. a 16. képet). Fekvése a megszokott hamus folt alakjában mutatkozott a szántásban. Tényleges kutatóárkot nem is húztunk, hanem a flekk nagyságához mérten igyekeztünk egy megfelelő szelvényt nyitni. Ez végül is kb. 6x5 m-es lett. A csak 30-35 cm vastag humuszt viszonylag rövid idő alatt sikerült eltávolítani. Szórványleletekként újkőkori cserepek, kelta? agyagkorong (orsónak faragva?), 5-6. századi és Árpád-kori edénytöredékek kerültek elő. A bolygatatlan, "eleven" földben, a sárga agyagban napfényre bukkant a porlékony, hamus, paticsos, faszenes elszíneződés - eléggé bizonytalan szélekkel. Úgy tűnt, hogy szögletes és észak-déli irányban hosszúkás. Már az érintetlen, eke-nemjárta kultúrrétegből korai Meroving-kori kerámia került ki, mely egyértelműen meghatározta a kort. A szelvény délkeleti szögletében egy élénk szürke, hamus folt másik objektum jelenlétére utalt. Itt gepida füles korsó töredékét leltük. A föltárásra váró, jelen D objektum és az aszfaltút közötti területen, az előbbitől úgy 3-5 méterre késő vaskori edénytöredék hevert a szántásban. Ezekben a napokban betemettük a B és a C objektum gödrét. Lényeges lelet a hányóból nem került elő. 1990. október 26. TV. kutatóárok D objektum V. kutatóárok E objektum (18. kép 1) Ráástunk arra a 2-3 m átmérőjű, világos szürke, hamus foltra, amely a partéltől kissé beljebb helyezkedett el, a IV. szelvénytől északra, úgy 30 méterre. Ezen a ponton a szántásban néhány kora népvándorlás kori cserép is volt. Az előző objektumoknál alkalmazott módszerrel kezdtünk, vagyis a flekket egy - jelen esetben - észak-déli irányú, 40-50 cm széles, néhány méter hosszú kutatóárokkal fogtuk át (V. kutatóárok). Erre a szondára lényegében csupán azért volt szükség, hogy bizonyosságot nyerjünk valamiféle régészeti jelenség létezéséről, s annak megfelelően folytassuk a munkát, végezzük el a rábontást. A termőföld alatt 35-40 cm mélységben a környezettől, a sárga altalajtól jól, határozottan elütő hamus, faszenes patics-szemcsés elszíneződés jött elő. A humuszban őskori (neolit, bronzkori és