Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

tek mellett továbbiakat is leltünk, így pl. a középső részen egy bepecsételt díszítésű bögrerészt. A kemence nyugati felével ellentétben, mely beomlott, a keleti fertály boltozata épségben maradt, az aljtól 40-50 cm magasságban. 1990. október 10. II. kutatóárok B objektum Ezen az októberi napon a 6. századi objektum déli részét bontottuk. Itt problémát jelentett a gödör szélének meghúzása, mivel az szinte teljességgel összeolvadt az altalajjal, s valószínűleg egy másik, más korú régészeti jelenséggel. Az oldalfal vonalát végül is oly módon rekonstruáltuk, hogy azt a sávot tartottuk meg, ameddig kora népvándorlás kori cserepek előjöttek, s mely nagyjából "passzolt" a beásás formájához. Az említett más korból való objektum egy leginkább hengeres, kissé méhkas alakú, közel 100 cm mély, valamivel több, mint 1 méter átmérőjű verem volt. Részben hamus, de inkább humuszos/agyagos töltelékföldjében 2-5. századi edénytöredékek, durva kerámika darabok, lemezes vas tárgy (kés vagy valamiféle pánt) és állatcsont jött napfényre. A vastárgyat a verem legalsó ásónyomnyi rétegében találtuk. Mindezek ellenére végtére is nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy ez a beásás a Meroving-kori telepjelenséghez tartozott. Röviden összefoglalva tehát, a B objektumról az alábbiakat mondhatjuk. Hozzávetőleg nyugat-keleti irányú, lekerekedő sarkú téglalap formájú volt, 3,4xkb. 2,4 m méretű, rézsűs oldalfalú és teknős aljú, középen 75 cm mélységű (a megnyesett felülettől számítva). A földbevájt és megépített sütőkemence jelenléte ellenére, vagy tán épp emiatt, nemigen tekinthető "klasszikus" háznak-lakóépületnek, hanem inkább gazdasági rendeltetésű építménynek, "nyári konyhának". Az Alföldön ebben a korszakban egyedülálló. Egészen hasonló került elő a Dulceanca II jelzésű 6. századi telepen (Munténia): az északi oldalon elhelyezkedő földbevájt kemencéhez durván 3x2 m-es gödör kapcsolódott. A lelőhely egy másik sütőberendezésénél pedig az az érdekes, hogy a rajz alapján épp olyan, csak felerészben földfalban kialakított volt, mint a kengyeli (Dolinescu-Ferche 1986 125. Fig. 2. 2 és 127. Fig. 4. 2). Említést kell tenni egy nagyobb díszkerámia darabról, mely a föntebb leírt, majd' kuriózum ékítésű bögre része volt. Rajta talán még ennél is unikálisabb minta-változatot fedeztem föl: fekvő téglalap, belül keretes és x-formájú, finom gerincecskékkel kitöltve. Ismereteim szerint aligha van párja a Tisza-vidéki kora Meroving-kori kerámikában. 1990. október 12. III. kutatóárok C objektum (10-14. kép) Felszíni gyűjtés A következő régészeti jelenség, amely föltárásra került, az A és a B objektum között kb. feletávolságban helyezkedett el a szántásban, a partélen, az utóbbival egyező magasságban. Nyugat-keleti tengelyű szondázó árkunk 5,4x0,4 m-es volt ezzel átfogtuk a háznagyságú hamus foltot. Ezen a ponton 3 méter hosszú szakaszon 30 cm körülire becsültük a lejtést. A szántott réteg kiemelése során korongolt, szemcsés, szürkés keleti germán edénytöredékek, 11-13. századi cserépbogrács,