Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

egyéb telepleletek kerültek elö. 30-40 cm mélységben, ahol a föld már bolygatatlan volt, halványan hamus, paticsszemcsés kultúrréteg bontakozott ki. Dél felé kezdtük a kutatóárok szélesítését, hol többek között barna árnyalatú, ovális ill. csepp alakú, hálós mintával kitöltött mezejű pecsétlövel benyomkodott edénytöredéket találtam (az objektumfolt közepén). A terep szemrevételezésénél az A objektumtól -1. kutatóárok - északra, úgy 6-8 m-re, azonos magasságban egy gepida díszkerámiát gyűjtöttem. A cserép az edény/bögre nyakából és vállából törött ki, s rajta besimítás, valamint hosszúkás téglalap alakú, tagolt bepecsételt minták láthatók. A találás helyén a talaj valamelyest elszíneződést mutatott - ennek ellenére kevéssé tűnt úgy, hogy objektumról van szó. 1990. október 16. III. kutatóárok C objektum A gödörháznál a kutatóárok északi, hosszanti oldalát tanúfalnak hagytuk, s csak a déli részen próbálkoztunk a telepjelenség föltárásával. Ez a kb. 5x6 m nagyságú szelvényben határozott szélek nélkül, elmosódóan jelentkezett. Némiképpen segítséget nyújtott a tanúfal, melyen 5 cm-es pontatlansággal sikerült megfigyelni a nyugati oldalfalat. A munka során különösebb gond nélkül tudtuk követni a járószintet, mely itt, a nyugati fertályon cca. 20 cm mélyen húzódott. Ráleltünk egy 60-70 cm hosszan, észak-déli irányban elhelyezkedő, úgy 20 cm széles szövőszék-nehezék kupacra. A hat-nyolc, max. kilenc darab súly nyers anyag volt, részben töredékes, kúpos és szögletes, átfúrt, kb. 15 cm magas. A csomó északi sarkában egy nagyobb fenőkövet is találtunk. A nehezékek alatt a keményebb padlón 0,5-1 cm vastag, szürke, hamus réteget észleltem. Az aprólékos, gondosabb bontás során semmiféle olyan jelenség (pl. oszlop- vagy karóhely) nem került elő, mely faszerkezetre - szövőszékre - utalt volna. A leletegyüttes mellett elbontottuk az oldalfalat, amely azonban megbízhatóan rekonstruálható. Az a tény, hogy a szövőszék-nehezék kupac a ház délnyugati sarkában, a fal mentén van, csak a föltárás előrehaladtával lett nyilvánvaló. A tanúfal túlsó, keleti részén is megleltük hozzávetőlegesen a gepida lakóépítmény itteni oldalát. Attól cca. 30 cm-re egy kemence körvonalai kezdtek kibontakozni munkánk nyomán. Ám ekkor még nem lehetett tudni, hogy a házhoz tartozik, vagy attól független, más korú archeológiai jelenség. Tárgyi leletanyag a kunyhóalap betöltődésének déli részéből: tipikus korai Meroving-kori konyhai edények töredékei, kő (malomkő?), salak? darab. Fontos lelete volt a napnak egy kétsoros csontfésű, melyet csupán darabokban tudtunk megmenteni - eredetileg, földbe kerülésekor sem volt teljes. A tanúfalból (a kutatóárok északi oldalából), a nyugati faltól közel másfél méterre, a padlótól 8-10 cm-re került elő. A vas szögecsekkel összefogott tárgynál a merevítő léc a figyelemre méltó, egyrészt erőteljesen domború kialakítása, másrészt pedig díszítése miatt. Ez utóbbi vésett vonalkötegekből, kettős cikkcakk és hálós mintából tevődik össze. Az 5-6. századi gepida sűrűfésűk legszebb darabjaival vetekszik. Összegyűjtöttem azokat a kétoldalas fésűket, amelyek késő római kori és korai népvándorlás kori településen láttak napvilágot a Nagyalföld keleti térségében. A lista nem teljes, bővíthető, finomítható (15. kép): Battonya-Vorös Október