Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

BEVEZETŐ örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy az utóbbi esztendők során a legkülönbözőbb témáktól és céloktól indíttatva a Tisza menti tudományos központokban fellendült a nagy folyamnak és mellékletének beható kutatása. Ezek a tudományos munkálatok és vizsgálatok semmiképpen sem mellőzhetik, mint legjobb forrásokat a múlt századok során készült vízimérnöki felméréseket, térképeket. Heves és a vele 1569-től 1876-ig közigazgatási egységet képezett KülsőSzolnok vármegye. —• a mai Heves, valamint Szolnok megye, — ebből a szempontból igen szerencsésnek mondható, ugyanis két rendkívül becses kéziratos, s eleddig nem publikált nagy terjedelmű és nagyméretarányú Tiszatérképsorozattal rendelkezik. A két térképsorozat szelvényei a Tiszának a két megye egész területén áthaladó szakaszát maradéktalan teljességgel ábrázolják. Az egyik térképsorozat a XVIII. század utolsó negyedében 1787 és 1790 között lefolytatott felmérés alapján készült. A másik pedig a nagy Tiszaszabályozások előkészítéseként, az 1845. évi helyzetről nyújt részletes képet. Mindkét térképsorozat szelvényeit a Heves megyei Levéltár őrzi térképgyűjteményében.

1 Mivel a térképsorozatok nem pusztán a Tisza-meder nyomvonalát, de a nagy folyam mindkét oldalán a széles partmenti sávot is feltüntetik, pótoltatlan becsű forrásul szolgálhatnak a legkülönbözőbb területen folyó tudományos kutatásokhoz, így a történeti vízrajzi témák mellett mezőgazdaság-, település- és közlekedéstörténeti, néprajzi, vagy akár nyelvészeti, sőt bizonyos mértékben régészeti vizsgálatokhoz is. Ezeket a felmerült igényeket azzal igyekszik a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága támogatni, segíteni, hogy a két nagy terjedelmű Tisza-térképet közreadja. A térképek természetesen csak akkor igazán forrásértékűek. ha készítésük módjával is tisztában vagyunk. Vonatkozik ez elsősorban a II. József-kori térképre, mivel e korszak Tisza-térképezésének felmérési munkálatairól a szakirodalom is kevesen tud. Ez a nagy munka egyébként egyértelműen arról is tanúskodik, hogy a XVIII. század utolsó negyedében milyen magas fokon állott Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék hites mérnökének, geometrájának geodéziai, s kivált vízimérnöki szaktudása. A XVIII. századvégi Tisza-térképsorozat értékét az is emeli, hogy az ugyancsak II. József-kori úgynevezett I. katonai felvétel szelvényein a Tisza és közvetlen melléke meglehetős nagyvonalúan került felmérésre, nyilván — mint majd látni fogjuk. — annak rendkívüli nehézségei miatt. Az I. katonai felvétel nem nyújt a Tisza. Heves és Szolnok megyei szakaszáról olyan rész1. HmL. Térképgyűjtemény. Törzstérképek. Nr. 117., 118. és 119.