Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

letesen elemző vízrajzi képet, mint Lietzner János és Sándor József térképe. Az 1845. évi Lányi Sámuel-féle Tisza-térképnek az adja meg egészen különleges jelentőségét, hogy a nagy folyam rendszeres szabályozási munkálatainak tervezési alapjául szolgált, s ezen túlmenően az előbbinél korszerűbb geodéziai felmérés alapján nyújt hű és részletes képet a Tiszáról és széles, kétparti zónával övezett mellékéről. A két Tisza-térkép elkészítésének céljában számottevő eltérés van. Amíg a II. József-kori Lietzner—Sándor-féle térkép célja a folyam zavartalan hajózhatóságának a megteremtése volt. addig Lányi Sámuel 1845-ös mappája már kifejezetten a Tisza módszeres szabályozásának alapjául szolgált. De mindkét mérnöki munkálat a Tiszának és mellékletének a maga korában korszerű felvételét, s térképének gondos elkészítését eredményezte; s így módot nyújt a két felvétel között eltelt több, mint fél évszázad alatt bekövetkezett változások összehasonlítására is.