Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

címére és szerzőjére utaló szöveget, s így nem tudjuk, hogy ki készítette ezeket az egyébként igen becses lapokat. Bizonyos azonban, hogy a Ballá Antal által készítetthez hasonlóan „ideális", praeliminaris jellegű és a folyam kettős vármegyei egész szakaszának áttekintése céljából készült, s azt Lietzner János használta. A sürgető helytartótanácsi rendelkezés nyomán az 1786. február 26-án tartott megyei közgyűlés foglalkozott a Tisza térképezése ügyével. Felhívta Lietznert, hogy „a munkát minél előbb fejezze be és teljesítse," de ugyanakkor a Mirhó-gát helyreállítására rendelte mérnökét. Megtudjuk, hogy haladéktalanul az elpusztult gáthoz érkezett a Hajózási Igazgatóság vezetője is. A szakértői vizsgálat nyomán a vármegyét „nem fogták késedelemben, vagy a munka elhanyagolásának vétkében, annál is inkább, mivel az ügyet pillanatnyilag is sürgeti, az elmúlt esztendők kárhozatos áradásainak a Tisza szabályozásával kíván véget vetni." (!) Megállapította a közgyűlés azt is, hogy nem marasztalható el Lietzner János mérnök sem, akit különböző sürgős hivatalos ügyei akadályoznak az ezirányú munkában, továbbá mivel meg van terhelve a Tisza-mappatióval, a hajómalmok megrendszabályozásával, a vámok összeírásával, sőt ráadásul a törvényszéknek Gyöngyösre való áthelyezéséhez szükséges összes terve elkészítésével is. A Tisza-térképezésnek a több hónapon át tartó szokatlanul nagy tavaszi áradások miatt szünetelnie kellett, mivel elképzelhetetlen a terepen a szükséges mérési pontok megközelítése. Ezt egyébként Lietzner már több alkalommal és nagy nyomatékkal jelentette a Helytartótanácsnak. Lietzner az 1785. évi nyarat nagyobb részben vízügyi munkálatokban a Tiszánál töltötte, és a 7 hónapig tartó áradás visszavonulta után a előírt térképezéssel foglalkozott. De ezek mellett még úrbéri ügyekkel is foglalkoznia kellett a panaszok mérnöki elbírálásában. S a vármegye útjainak felügyelete és egész sor más ügy is hivatalos hatósági feladatát képezte. Kétségtelen tényként nyert megállapítást, hogy a megye azon területén, melyen a Tisza Füredtől a csongrádi határig átfolyik, Lietzner János hosszabb időt töltött el munkában. A megye teljesítette a Helytartótanács rendeletét abban is, hogy Sándor József segédmérnök mellett még egy további személyt is alkalmazott, — bár az nem volt mérnök és munkaköre ismeretlen. így azután a közgyűlés azt jelentette Budára, hogy mérnöke az elkészíteni rendelt Tisza-térképezést elvégezheti.

70 1786 márciusában Lietzner János igen jelentős előterjesztést tett a vármegye útján a Helytartótanácsnak. A Tisza áradása miatt 1 hónap alatt merő lehetetlenség eleget tenni a rendelenek, „hacsak a Mindenható száz mérnököt nem ad." Elismerte, hogy munkájában késlekedik, de ilyen nagy kiterjedésű vármegyében gyakori egyéb hivatalos elfoglaltságai mellett nem készülhetett el a Tisza feltérképezésével és a térképek megrajzolásával. Mindezek tetejében kél év óta rendkívül nagy és tartós áradások is akadályozták e munkájában. 70. HmL. IV-1, a. 45. rsz. kötet Nr. 330. 217. — IV-8. 2. rsz. Nr. ül).