Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

A KETTŐS VÁRMEGYE TSSZA-TÉRKÉPEZÉSE 1783-1790, Az 1783. esztendőben tovább szorgalmazta a Helytartótanács a Tisza szabályozása kapcsán medrének megtisztítását a benne felhalmozódott fatörzsektől. Megtudjuk azt is. hogy a lakosság gondatlanságból ..a kivágott hatalmas fákat ágazatukkal együtt" a folyóba szokta vetni, miáltal „veszélyes helyek"-et képeznek, ugyanis a víz szabad elfolyásának feltorlaszolása következtében „nagyobb áradásokat okoznak", de jelentékenyen akadályozzák tettükkel a hajóval való szállítást is.

41 Ebben az évben már Lietzner is egyre intenzívebben foglalkozott a Tisza adta problémákkal. így, a kapott utasításhoz híven a folyamon és mellékén elterülő állóvizek („stagnum") ..tisztítás"-át irányította/'

2 Lietzner János szerteágazó jellegű hatósági munkájához kénytelen volt a vármegye segítségét kérni. Elsősorban is a megyének közölnie kellett az érintett Tisza melléki földesurakkal a királyi rendeletet a folyam úgynevezett szabályozásáról, hogy azok a mérnököt munkálatai során ne zavarják meg, vagy éppen ne akadályozzák abban. Továbbá ,,assistentiá"-ra, valamint a területet jól ismerő személy kiküldését is szükségesnek látta munkája zavartalan lebonyolításához. A Tisza által elárasztani szokott terület nagyságát pedig a vármegyének kellett a rendelkezésére áiló iratokból megállapítania, kimutatnia. A megyei közgyűlés Lietzner levele nyomán úgy döntött, hogy amint az idő engedi és arra alkalom kínálkozik, értesíteni fogják a Tisza menti földesurakat a meginduló munkálatokról. Továbbá minden járás útján hatósági személyt rendeltek ki a mérnök mellé, s amíg e munka tart, a szükséges munkásokat is biztosítani fogják/

13 Lietzner 1783-ban szorgalmasan járta a Tiszát és mellékét. 1783 decemberében Külső-Szolnok megye legdélibb végéből, a csongrádi határról küldte jelentésééit Egerbe „a térképkészítés végett."^ Az 1783. augusztus 5-én tartott vármegyei közgyűlés a Tisza-térképezés kapcsán rendkívül fontos határozatot hozott. Eszerint Lietzner János megyei geometra „extraordinarius fáradság"-át a ,,

cassa domesticá"-ból az esztendő végén meg kell téríteni/'"' Ebben az időben, 1783. december 4-én foglalkozott behatóan a vármegye közgyűlése a Tisza szabályozása ügyével, tekintve, hogy a folyam a nagy vármegyében „kiterjedt, gyakori és tartós áradásokat okozott." Megállapították 41. HmL. IV-1 b. Nr. 1783:87. 42. HmL. IV.-l a. 41. rsz. kötet 235-236. 43. HmL. IV-8. 2. rsz. Nr. 89. 44. HmL. IV-1 á. 41. rsz. kötet 236. 45. HmL. IV-1, a. 4L rsz. kötet 235-236.