Dvoráková, Jaroslava: Európa szecessziós kerámiái (Eger, 2001)

1888-ban mutatták be a nyilvánosság előtt az Északi kiállításon, mely egy évvel később Párizsban is nagy sikert aratott. Arnold Krog festőművész érdeme, hogy a gyár elfordult a rokokó finomkodó díszítésmódjától, illetve delfti termékek utánzásától, és a természethez közel álló japán művé' szetből merített ezután ihletet. A királyi porcelán' gyár mellett Koppenhágában hamarosan működni kezdett a rövidesen veszélyes vetélytárssá fejlődő Bing & Grondahl cég. A gyár termékeinek máz alatti díszítését J. F. Willumsen festőművész tervei alapján készítették, melyet plasztikus díszítéssel és áttöréssel egészítettek ki.

Az 1900'as Párizsi Világkiállítás különösen az iparművészetben a modern stílus, a szecesszió sikerét hozta. A francia műhelyek igen nagy elis' mérést arattak. Azon a kitűntető megtiszteltetésen túl, hogy a zsűribe meghívást kaptak, 18 művész illetve cég képviselője kapott Nagydíjat. Arany' érmet nyert további 46 cég, ezüstérmet 35, bronzot 37, és 30'an kaptak díszoklevelet. A dán porcelángyártást sikeresen képviselte a Nagydíjat kapott koppenhágai királyi porcelángyár. A Bing Grondahl cég képviselőjét viszont felkérték a kiállítás zsűrijébe.

Ez a világkiállítás az egyes gyártók akkori kedveltségének mércéjeként is értékelhető. A legnagyobb elismerést azok a gyárak kapták, amelyeknek termékeit a mai napig a legkiemeh kedőbbek közé soroljuk. Ilyenek a művészileg legjelentősebb skandináv gyárak termékei, melyek közül említést érdemelnek a Nagydíjjal jutalmazott svéd Roerstrand cég kiállítási tárgyai, valamint Gustavsberg gyártmányai, melyeket Aranyéremre tartott érdemesnek a zsűri. Roerstrand vonzódott a koppenhágai módszer szerinti mázalatti festés' hez, melyet együtt alkalmazott a színek finom

árnyalatainak használatával és a rendkívül érzé' kényén mintázott lapos domborműves megoldá' sokkal. Az Alfréd Wallander építész művészeti igazgatása alatt álló cég nem zárkózott el a francia hatások elől sem, mely az edények önálló, plasztikus figurális díszítésében nyilvánult meg. A Gustafsberg cég G. Wennerberg művészeti igazgató irányítása idején, elsősorban a művészeti hagyományok felé fordult, és a színes modern stilizált dekorációt sgrafifitós technikával ötvözte. Az így készült termékek az 1897'es Stockholmi iparművészeti kiállításon megérdemelt visszhangot váltottak ki.

A holland Rozenburg cég a keleti minta' képekből kiinduló termékekkel mutatkozott be

Párizsban. A díszítéseket görbe vonalrendszerrel foglalták egybe, úgy hogy azok viszonylag bonyo' lult, de tömör kerekded formát képeztek. A cég nem kötődött a koppenhágai stílus finom színessé' géhez és egymásba fonódó vonalhálójú mintakincséhez, sokkal inkább a nagymértékű stilizáltság, jellegzetes rajzosság, valamint a tárgyak külső felszínét nagy felületen beborító telt színek használata jellemezte termékeit. Gyártmányaik jellegzetessége volt a festett fekete színezés és a díszítés mindig jól látható ecsetvonásai, amelyek minden egyes műalkotás egyediségét kidomborították. A következő jelentős holland gyár, amely Párizsban Nagydíjat kapott, a J. Thooft & Laboucher Delftben. A cég termékei sok tekintetben kötődtek a helyi hagyományokhoz. A mintakincs és a díszítésmód csak kismértékben alkalmazkodott a kor ízléséhez. Németalföldön W. Brouwer műhelye szintén a felelevenített népi hagyományokat képviselte, így tisztán funkcionális termékei kitűntek színezésükkel és alapanyaguk durva jellegzetességével. Az edényeik főleg barnás és