Dvoráková, Jaroslava: Európa szecessziós kerámiái (Eger, 2001)
árgás tónusban sgrafittóhoz hasonló technikával voltak díszítve. A hagyományos német porcelángyárak Berlinben, Nymphenburgban és Meissenben nem nagyon foglalkoztak a modern művészeti áramlatokkal ebben az időben. Főleg hagyományos ter' mékekkel jelentkeztek 1900'ban a Párizsi Világ' kiállításon, mégis Berlin és Meissen Nagydíjat, Nymphenburg Ezüstérmet hozott el, ami a német modernisták körében erős kritikát váltott ki. A meisseni kollekcióból csak a "Krokus szerviz” állta meg a helyét, és Nymphenburgnál pedig elsősor' ban az installálás visszafogottságát értékelték. Németországban az úi irányzatot egy egész sor keramikus juttatta érvényre: M. Laeuger prof., HL Kornhas prof., J. J. Scharvogel, T SchmuZ' Baudiss, E. Schmidt'Pechtová, H. Mutz valamint a Heider család. Max Laeuger prof. az egyszerű engóbos festéstől ihletet kapva elsősorban a népi hagyományokhoz kapcsolódott. A főleg sötétebb árnyalatú telt színekkel, domborműves növény' motívumokkal díszített vázái, egyszerű, szinte primitív festésű kerámia burkoló lapjai hatással voL tak a közép'európai kerámiagyártásra. Laeugerhoz hasonlóan Scharvogel is szabadon folytatta mun' kásságát népies szellemben. O azonban a japán technikát követő csurgatott mázakkal gazdagította termékeit. Németországban a modern kerámiára gyakorolt japán hatás értelmezésének fő szószólója H. Mutz volt. A hamburgi Iparművészeti Múzeum igazgatójával, Just Brinckmannal való ismeretsége, illetve a múzeum gyűjteményének ismerete tette lehetővé számára, hogy kifejleszthette, majd bevezethette a német gyártástechnológiák közé a csűr' gatott réteges mázak alkalmazását. Ezt az eljárást gyakran az olcsó agyagedény alapanyagának földszínű befestésével szemben alkalmazta. Fokozatosan a legrégebbi német porcelángyárak is elkezdtek alkalmazkodni a kor elvárásaihoz. Az első próbálkozásokat - Seger piros “sang de boeuf " mázait — már 1 884-ben bemutatta a berlini gyár, majd később Heineck és Marquard irányításával kipróbálták a kristályos mázakat, valamint a lüsztert is. T Schmuz-Baudiss megérkezése és művészeti igazgatóvá történő kinevezése alapvető fordulatot jelentett a gyár életében. Piaci sikerüket a fröcsköléssel felvitt gazdag tónusskálájú finom színezés hozta meg, amit kombináltak Schmuz-Baudiss "pszeudodombormű' találmányával. Azonban Schmuz- Baudiss sikeres ténykedését a berlini porcelángyárban megelőzte több minőségileg értékesebb mű. amelyeket a saját műhelyében vagy Scharvogelnél készített. A párizsi zsűri 1900-ban Ezüstéremmel értékelte az egyszínű, finom plasztikus árnyalatokkal vagy bekarcolt díszítéssel ellátott termékeit. Nymphenburgban a bajor porcelángyár szintén áttért a mázalatti festésre, de mégis a hagyományos plasztika maradt a gyár fő profilja. Ennek az időszaknak meghatározója volt Josef Wackerl szobrász működése. A hajdani Osztrák-Magyar Monarchia területén 1900 körül a magyarországi Pécsett Zsolnay Vilmos gyárának volt kiemelkedő szerepe. Zsolnay bevezette a speciális magas fényű mázak gyártását, amelyek közül kiemelkedett az piros eozin és a kékben és zöldben játszó, ragyogó Labrador-technika. A cég élenjáró tervezői Apáti Abt Sándor és Mack Lajos egy sor különleges tárgyat alkottak. Műveiken a formailag igen gazdag kiképzésű edények különféle díszítő felületekkel egészültek ki, ahol az egyszerű geometrikus alakzatok végleges formáját a stilizált természeti motívumok gazdag rajza adta. Több évtizedes
