Bujdosné Pap Györgyi et al.: Kisváros a felhők fölött… Eger a polgárosodás útján. Időszaki kiállítás (Eger, 2012)

Céhek és kézművesség

Az azonos mesterséget gyakorlók vagy rokon szakmabéliek egyegy céhbe tömörülve, szigorú szabályokkal védelmezték á törvényes ipart a kontároktól. A céhek tagjaiknak elsőbbségi jogot biztosítottak idegen mesterekkel szemben, meghatározták a termelés és az értéke-sítés feltételeit, de a céhtagok magánéletét is szabályozták.

A céhek jelképe a céhláda volt, mely a testületet magát szimbolizálta. Ebben őrizték a céh megalakulásától kezdve összegyűjtött valamennyi iratot: kiváltságleveleket, számadás- és szegődtetési könyveket. A különféle mesterségekhez kapcsolódó céh behívótáblák, mesterlevelek, mesterremekek, vándorkönyvek, céhzászlók, céhládák, céhpecsétek és céhkancsók mutatják meg a sokszínűségét és szakmai jelentőségét ezeknek a társaságoknak. Számos céh tagjai tevékenykedtek Eger városában is: szabók, hentesek, ötvösök, mészárosok, puskaművesek, bodnárok stb.

E nagyon gazdag céhes élet egészen 1872-ig létezett Egerben, amikor Magyarországon törvény szüntette meg működésüket, ekkor helyükbe ipartestületeket szerveztek az önálló kisiparosok számára.

Óriás fazekas céhremek 19. s^á^ad

Egri bodnár céhláda 18. s^á^ad

A. bazilika makettje - asztalos céhremek 19. s^á^ad

A% egri szabók céhjelvénye 18. s%á%ad