Bujdosné Pap Györgyi et al.: Kisváros a felhők fölött… Eger a polgárosodás útján. Időszaki kiállítás (Eger, 2012)
Fertálymesterség A fertálymesterek a magyarországi szabad királyi városok és egyes nagyobb mezővárosok „utcáinak”, valójában városrészeinek elöljárói voltak. Egerben a fertálymesterek a török utáni időszakban fontos közigazgatási szerepet töltöttek be az egyes városrészekben, melyek bizonyos mértékű önkormányzatot élveztek a városokon belül, mivel maguk választották elöljáróikat, a fertálymestereket. A fertálymesteri címet csak a legtekintélyesebb polgárok érdemelhették ki. Ok biztosították a közrendet, gondoskodtak a rendeletek végrehajtásáról, az adók befizetéséről stb. Évente választották meg őket Szent Apollónia napján, vagyis február 9-én. Ekkor ölthették magukra az új fertálymesterek a híres „százráncú köpenyt” és tarthatták kezükben a fertálymesteri botot, melyre ezen a napon került fel a selyemszalag, amelyre feleségük hímezte a nevüket. A 19. századtól rajzos tablókon örökítették meg neveiket, majd a század második felétől e tablókra a fényképeik is felkerülhettek. A fertálymesteri tisztség az 1848-as törvényekkel megszűnt, de Egerben tényleges funkció nélkül, de egészen 1949-ig tovább élt. E régi hagyományt 1996-ban az egriek újjáélesztették, s azóta ismét választanak maguk közül e tisztségre érdemesült polgárokat. Brespai Imre fertálymester 1930
