Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Örsi Julianna: Lakodalmi szokások Csépán
„Ha esik az eső, fúj a szél vagy rossz az idő, akkor nem szép életük lesz." „Esik az eső, sok könnye hull a menyasszonynak." „Ha jó idő volt, víg élete lesz." „Ha menyasszonyt vittek és kisbabát vittek rá: na, ennek is elege lesz a gyerekekből." E hiedelmek Tiszazug-szerte ismertek. A vőfélynek az egyházi szertartáson teendője nincs. Gyakran nem is megy be a templomba. Ez idő alatt rendszerint az egyik lakodalmas kalácsot szétosztja a kíváncsiskodó gyereksereg között. A másikat a pap vagy a harangozó kapja. A szertartásról kijőve a már egymás mellett lévő új pár és menete ritkán, de még a két világháború között is megkerülte a templomot . Legtovább az exogám házasságoknál maradt meg ez a szokás. A vidéki menyasszonnyal először körbekerültók a lovaskocsik a templomot és úgy mentek a lakodalmas házhoz. A templom körbekerülósére azt a magyarázatot adják, hogy a menyasszony így jobban ragaszkodik az új lakóhelyéhez, templomához. Nagyrév en ezt katolikus szokásnak tudják. Tiszasas ra ha lányt vittek, a postánál a menetet megállították, leszálltak a kocsikról és gyalog tették meg az utat a menyasszonyos házig. Tiszaug on viszont „ha Kürt ről hozták a menyasszonyt, megkerülték vele a falut" • A templomból a lakodalmas menet a lakodalom színhelyére, rendszerint a vőlegényes házhoz ment. A templomnál, útközben, a vőlegényes ház utcáján, kapujában a nézők serege leste a menyasszonyt. A kapunál süteménnyel, borral kínálják őket a szakácsasszonyok. Nagyrév en az úton is a nézők közé dobálták a süteményt. /17-18. kép/ A menyasszonyos menetet a vőlegényes házhoz ugyancsak a vőfély vezeti. A fogadás a vőlegény násznagya és az örömszülők feladata. A befogadásra a vőfély versben szólítja fel a vőlegény családját: Szép menyasszonyunk íme megérkezett, Az örömapa, s anya fogjon vele kezet. Fogadják be őt e szép társaságba, Részeltessék őt víg mulatságba. ^ Az Örömanya ilyenkor a menyasszonyt az ajtóban vagy a kapuban kenyérrel kínálja. /19-20. kép/ Esetleg sót is ad neki. E mozzanatot is a befogadás motívumának tekinthetjük, jelezve vele azt, hogy ezután e család fog a részére kenyeret biztosítani. „Vágjál egy kis kenyeret, úgy edd meg, mint a kenyérkét !" „Vágjál ebből a kenyérből és olyan jó legyél, mint ez a kenyér!" „Vágjon belőle egy karajt, hogy fia legyen." „Azért adnak a menyasszony kezébe kenyeret, hogy állandóan legyen az új párnak kenyere." E kísérő mondatok és magyarázatok fűződnek az említett cselekvéshez. A Tiszazug többi falujában nem ismerik ezt a szokást . Az Alföldről /kivétel a Nyírség/ nem írták le a lakodalom ezen elemet. ' A palócoknál a menyasszony mézeskenyérrel fogadása viszont ma is általános. Manga János szerint „Szokásban volt többféle, hogy ilyenkor egy kenyeret is megszegett a menyasszony..." 58 Ugyancsak ő írta le, hogy „a vőlegény asszonyrokonai a kapuban égő gyertyákkal várták a meny..39 t > ' . asszonyt . ^ E szokást Csépa n nem, de Cibakhazá n gyakoroltak. Ezután a lakodalom menetében holt idő következik. A vendégek hazamennek megetetni az állatokat, s átöltöznek. Az új pár útja a fényképészhez vezet. Este 8 óráig a vacsora készítésen van a fő hangsúly. Az érkező vendégeket sós és édes sütemények, különböző italok és díszesen megterített asztal várja. /21-22. kép/ A levest üstben főzik, a pörköltet láncon függő bográcsban, szabad tűzön. A pörköltfőzésnek e megoldása inkább a Dél-Alföldre mutat, mivel a Nagykunságban öntöttvas
