Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Örsi Julianna: Lakodalmi szokások Csépán
tik, hogy hány ház volt hivatalos * Eszerint kis lakodalom volt, ha 20-25 ház volt hivatalos /ebben az esetben a lakásban tartották a lagzit/, és nagy lakodalom, ha 70-80 házra számítottak. Ennyi személyre már sátrat kellett felállítani. A meghívás ma is családra szóló, amely alatt a családfőt és feleségét, valamint a házaságot még nem kötött gyermekeit értik. A mai lakodalmakban 200-300 személy vesz részt. A meghívottak különböző fokú rokonok, szomszédok és barátok voltak. A két világháború közötti időre visszamenőleg a rokonsági fok határát egyértelműen nem lehet meghatározni, mivel a tehetőség a lakodalom méreteit erősen befolyásolta. Annyi bizonyos, hogy az első unokatestvérek még a kis lakodalmakban is jelen voltak. A mai lakodalmat reprezentáló példánkban a második unokatestvérek is a meghívottak között voltak. Új jelenségként rögzíthetjük, hogy a munkatársak /sőt a szülők munkatársai/ is jelen vannak kisebb-nagyobb számban. A régi szokás követéseként találkozhatunk a mai lakodalmas vendégek között a pappal és a tanítóval is. A bemutatott lakodalomban a menyasszony vendégei közül 23 rokon, 9 szomszéd, 15 barát, 8 munkatárs volt jelen. A vőlegény vendégeinek összetétele: 75 rokon, 30 szomszéd, 4 barát, 18 munkatárs, 5 ismerős, 1 vőfély, 4 zenész, 4 fő a húsfőző részéről, 8 fő a tanárok családjából és 1 plébános. A vendégek meghívása hagyományosan a vőfély feladata volt Csépán és a környező településeken. A mátraalji palócoknál külön hívogatott a menyasszony s külön a vőlegény vőfélye, Felsőtárkány on pedig a keresztapák feladata volt a hívoI 51 gátas. Esetleg besegített egy-egy sógor is.-^ Ma a vizsgált faluban is nyomtatott meghívóval hívják a vendégeket. A hívogatás napja Csépá n csakúgy, mint a palócoknál, a lakodalom előtti h armadnap volt. Amikor a lakodalmak áttevődtek szombatra, előtte való vasárnap a hívogatás ideje lett. A meghívás sorrendje: a menyasszonyos háznál kezdte a vőfély, majd a koszorúslányokhoz ment. Aztán a többi tisztségviselő családját kereste fel, majd úgy a többieket. 4. A lakodalmi étkek előállítása A lakodalom előtti héten a rokoni, szomszédi segítségre támaszkodva előkészítik a szükséges élelmet. A lakodalom étrendje ma Csépá n az Alföld más területeihez hasonlóan húsleves ből, birkapörkölt ből, sütemény ből, tortáb ól és sülthúsból áll. A segítségnek hívott asszonyok ezen étkek nyersanyagába is besegítenek. Mindenki visz magával 1-2 kg lisztet, 15-20 tojást. Ezenkívül minden hivatalos ház küld egy pár tyúkot. A két világháború között csiga vagy aprókocka tésztát készítettek a leveshez. A c sigacsinálás ra 15-20 asszony jött össze. Az idősebbek emlékezete szerint a kalácsot, tésztát egykor a vendégek vitték. Az összegyűlt tésztát vegyesen rakva tették fel a vendégek elé. Ma a tésztákat a vőlegényes háznál segédkező asszonyok sütik. Nagy gondot fordítanak a lakodalmas kalács elkészítésére. E kör alakú fonott kalácsból kettőt a vőfély kulacsára húznak, azt nevezik vőfélykalácsnak. Tortát minden vendég visz magával. /13»a kép/ Egymást kínálgatják, tortaszeletet cserélnek. A lakodalomból mindenki hazaviszi a maradék tortáját ós a csereszeleteket. A legszebb mindig a menyasszony tortája. A tortakészítő asszony mivel a falu többsége nála csináltatja - ügyel arra, hogy másnak ugyanolyan ne le gyen. A vőlegényes ház néhány tortával többet készíttet, azokra a vendégekre gon•52 dolva, akik esetleg nem vinnének tortát.^
