Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Örsi Julianna: Lakodalmi szokások Csépán
A lakodalom előtti napokban vágják le a sógorok vagy más rokon férfiak a birkát, A század első felében előfordult, hogy disznót vagy borjút vágtak. Az asszonyok a lakodalom előtti napon kopasztjak a tyúkokat is. Az ételek szükséges mennyiségét a vőfély határozza meg. 1/4 kg birkahúst számítanak személyenként és 5 tyúkot egy üst levesbe, amely 30-40 személy részére fő. Általában 5 üsttel főznek. Az előkészületekhez tartozik a megfelelő mennyiségű edény biztosítása is. Ma kölcsönzőből hozzák, de a korábbi évtizedekben úgy adták össze a rokonok, szomszédok a tányért, kanalat, kést, villát, poharat stb. Mindenki megjegyezte valamilyen jellel a tulajdonát képező tárgyakat. Gyakran festékkel jelölték meg a tányérok alját. E jeleket már néhány lakodalom után számon tartották a rokonok, ismerősök. LEGÉNYBÚCSÚ A legényes háznál a vőlegény cimborái jelenlétében a lakodalom előtti vasárnap búcsút tartott: „elbúcsúzott a legénységitől". Iszogattak egész este. Ilyenkor elénekelték: Égnek a gyertyák az oltár előtt Még se gyün ide a párom Elvesztettem leginyéletemet Míg élek sajnálom . Leánybúcsúról a csépa iak nem tudnak. A LAKODALOM NAPJÁNAK ESEMÉNYEI A lakodalom napjának reggelén a vőlegény ós a menyasszony elment meggyónni . A p olgári esküvő rendszerint délelőtt volt. A nap hangsúlytalan eseményei közé tartozott, amelyen jórészt csak a menyasszony, a vőlegény és a tanúk vettek részt. A jegying ért a vőfély ment. Tréfából gombostűkkel összetűzdelték az inget. Ahány gombostűt szúrtak az ingbe, annyit kellett érte fizetni. A vőlegényingért való fizetés ismert volt a Nagykunságon, de a palócoknál is. A jegying ára Csépán 100 pengő volt, amelyet a vőlegény a vőfélytől küldött. A pénz a menyasszonyt illette meg. A menyasszony ma a jegying és a vőlegénybokréta mellett nyakkendőt és mandzsettagombot is küld a vőlegénynek. Délelőtt a menyasszonyos háznál általában a kiadó ebéd re készülnek. Ezen 2530 fő szokott részt venni. Erre a vőlegény, a násznagy és a koszorúspárok is hivatalosak. A vőfély feladata, hogy összeszedje a koszorúslányokat /értük menjen a lakásukra/. A vőlegényt és a lakodalmi tisztségviselőket elvezeti a menyasszonyos házhoz az ebédre. Kiadó ebédet azonban nem tartott mindenki. Pőleg a szegényebbeknél hiányzott ez az esemény. A menyasszonyt varrónő je öltöztette fel. Legidősebb adatközlőink még úgy tudják, hogy régen /szüleik, nagyszüleik idejében/ a menyasszonynak nem fátyol, hanem pántlika volt a hajában és színes /zöld, kék, dohányszín/ volt a ruhája. Egy olyan esküvőre is emlékeznek, hogy a menyasszony fekete ruhában, fehér fátyolban volt, mivel gyászidőben esküdött. „A fehér is gyász" - érvelt az adatközlő. A vőlegény ruhája fekete öltöny, fehér ing, csizma volt. A bal mellén viselte
