Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Örsi Julianna: Lakodalmi szokások Csépán
d/ Koszorúslányok, koszorúslegények A Szolnok megye Néprajzi Atlasza szerint a Tiszazugban Csépa és Tiszainoka kivételével a koszorúslegényeket más terminológiával /általában nyo szolyólegény/ is jelölik. A Nagykunságban a lovaslegények fogalom is ismert. 2 ^ Csépá n a vőlegényes házból kikerülő legény tisztségviselők régebbi terminológiáinak hiányából arra következtetünk, hogy e tisztség újabb elem a településen. Koszorúslány és koszorúslegény csak nőtlen ós hajadon lehet. Rokonokat, barátokat, barátnőket ért e megtiszteltetés. Kiemelt szerepe az első koszorúslánynak és az első koszorúslegénynek van. Az esküvőre menet ők a párjai a vőlegénynek és a menyasszonynak. Van sokszor 6-8 pár is. A vőfély a koszorúslányokat a násznagyok utáni sorrendben hívja meg. ők színes szalagokat adnak a vőfélynek, a párjuknak pedig bokrétát /viaszvirágot/, amelyet virágjával felfelé tűznek /a vőlegényé lefelé fejjel, a násznagy virágja oldalra áll/. A koszorúslányok díszítették fel a lovat is, ha exogám házasság volt. Ruhájuk régen rózsaszín vagy kék volt és kis mirtuszkoszorú is ékesítette hajlikat. Ha a közeli rokonságban kisfiú és kislány is volt, azokat is felöltöztették koszorúspárnak és ők vitték a menyasszony fátylát. /9« kép/ Ab asztalnál az új pár közelében ültek e tisztségviselők. Nemrég még az asztal mellől kiszólít otta a vőfély a koszorúslegényeket, hogy segítsenek a vacsora felszolgálásban. E verbuválás szövegét fentebb már közöltük. e/ Szakácsasszonyok, húsfőző, csapos E tisztségviselők a szomszédok, rokonok közül kerülnek ki. /10. kép/ A lakodalmat tartó család kéri fel őket e feladatok elvégzésére. /Amennyiben kiadó ebédet is tartanak, a menyasszonyos háznál is vannak ugyanilyen tisztségviselők./ A munkájuk legtöbbször nem engedi meg, hogy az esküvőn vagy a mulatozás színhelyén bent legyenek. Nekik külön terítenek, amikor már a vendégek jóllaktak. Egyetlen adatot sikerült Csépá n arra gyűjtenem, hogy a szakácsné tányérral a kezében bement süteményt kéregetni arra hivatkozva, hogy sánta. Tiszaug on kásapénzt nem szedtek, de a szakácsok táncát eljárták. /11. kép/ E tisztségek viselőinek kiválasztása inkább az alföldi gyakorlatot követi, hiszen a palócoknál férfi nem főz lakodalomkor. A felsőtárkányi lakodalomban például volt iikét-három gazdasszony, akik idegenek voltak és ajándék mellett /egy kalács, egy tyúk és egy tál sütemény/ pénzt is kaptak. A csapos szerepót mindenütt az örömapa töltötte be."^ /12-13. kép/ 3. A résztvevők körének meghatározása, meghívása A menyasszony és a vőlegény családja külön írta össze, hogy kiket hív e rokonsági összejövetelre. A létszám meghatározása annak joga, aki a lakodalmat tartja, azaz aki fizeti a költségeket. Rendszerint a vőlegény szülei voltak ezek, így a lakodalom vendégei elsősorban az ő rokoni körükből kerültek ki. A menyasszonynak csak a legközelebbi hozzátartozói /szülő, keresztszülő, testvér/ számíthattak arra, hogy hivatalosak lesznek a lakodalmi vacsorára. A menyasszony rokonsága a kézfogó n és a kiadó n vehettek részt, de ezek rendszerint nem terjedtek ki oly széles körre, mint a lakodalom fő eseményeit magába foglaló vacsora. Amint a fentebb közölt kimutatásból kiderül, ez a mai lakodalmakra is érvényes, hiszen az idézett lakodalomban a menyasszony részéről 55 fő, a vőlegény részéről 154 fő volt jelen. A meghívás mindig a családnak szól. A lakodalom nagyságát aszerint emlege-
