Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Kakuk Mátyás: Csépa nyelvjárási sajátosságaiból
v í ai .jóba , vi jack Végződések előtt: állandóján , fajig , fijal , Fijastyúk ; idájig ; drágajé vette , fajé , mi jé ; dobé'rdoji , szülő ji ; sváb ajkújak , csipa ji jak ~» csipa jlak ; franci jak ; kas zabé lijek ,Kaszahad*, Légrádijék , Léva ji jék ^ Lévajiék , Óbernajók , régijek ; csai aggyajim , disznó.ja jim ^ disznójaim , előnnyejim ,elődeim' /egy adatközlőm használta Következetesen/, ökrej im , ökrejid , ökreji stb.; sokfajta vótak a nótaja jink ; öccsijé^-- öccse jé , Fërcsi jé stb. Mondatfonetikai helyzetben: de ja szivem /é/, mi ja függetés ? ,mi a felfüggesztés?' , sárga ja csikóm /é/, vissza ja párja /é/; kőszikla jalatt /é/, kötött rá J édesanyám / é/, të jé'ggy ,te egy', bele jégett /é/, hazajérëk ; és a következő rámutató alakokban: kezemmé je , a szememmé je ,a kezemmel e' stb. Néhány adatközlő elég gyakran viszont bizonyos morfémákat hiátussal ejt: z : aok ,azok' j_ : Laos ,Lajos*, a kupertyó? ...csak oan fétetejű szín vót a , te is oan vagy d : tuod-e ? Inetimológikus v hangzott egyszer az egyvivású szóban. A MÁSSALHANGZÓK ID ÚTAKT AMANAK VÁLTOZÁSA A/ Nyúlás : a/ Az intervokáiis helyzetű msh.-k közül a következők nyúlását tapasztaltam: dz , gy , ji, k, 1, m, n, ny_, s, sz . - bé'pilléddzik , boddza , jáddzik , kérőddzik , maddzag ; ëggyesek , éggyivel ; furujja , ijjen , ijjesztö , tarajjá , de: nevethetné je tamatt , sírhatnája van ; rendszerint félhosszú: aki ; órákkor ; árullósak , Bella , bélles , dallikas , élesztő , gyótykezellés , gyulladás , szöllő , tárgyallás , éntallem , tétülled , tud rúlla ,meg tudja gyógyítani', mibelüllünk ; mummus ; utánna ; ko csonny a ; apóssá , de: apósom , asztalossak , essö , de: esëtt , a rám eső juss , gyanussaK , katóllikussak , puskossabb ; egísszen , elősször , toklássza b/ Szó vegén főként az -1 igeképző, az -n határozó rag és az -s melléknévképző nyúlik meg: gigái-. gágál /liba/, lajhál ^ lajháil ,permetszerű eső esik'; else Jinn , észënn , hi janyosann »v hi jányossan , idénn , osztann , azután', valaki van a kapunn ,...a kapunál' a „-ként" polifonémikus szerepében: hetenkinn , hónaponkinn , évenkinn a Ív ós s ,sokat alvó', veress 3/ Rövidülés a/ kern említem itt a pótiónyújtásos eseteket lotem - lote - lot - iotünk stb., nyőtem ; megjot ,er ist angekommen', ofenziva b/ A megfigyelt rövidüléses jelenségek közül a második csoportba azokat soroltam, amikor az eredetileg rövid msh. - a kiesés előtti fokozatként - félhosszúvá válik, s közben rendszerint létrejön a pótlónyújtás első fokozata, a félhosszú mgh. is: ha r c , hirtelen , nyè r skumpli ; hé^rü , o£an; keresztelte , mozdult , há^ni, rajvoná^ba , tagján V. ALAKTANI JEGYZETEIMBŐL Név szót övek : 1. híd - hidat , szűz - szüzet , út - útak - útas ; de: tűz - tüzet , víz - vizes
