Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Kakuk Mátyás: Csépa nyelvjárási sajátosságaiból
előtt -ay. A .jelenség főként főnevekben jelentkezik: cigá - cigánt - cigányokot , doha és doháfőd, de: dohánt - dohányom , edí - edint - edinyek , gyikí - gyíkínt - gyíkíny ék , lá^já - lánt .jánt - jányok , továbbá: kapit^ság , kórma^ - kórmánt - kórmánynya, l egí^ - le gint - leginyé'k , nászasszo - nászasszont - nászasszonyom , takarmá , - takarmant - takarmányod , tokmá, - tokmánt - tokmányom , villa - villant - villannyal ; g irind és ménét ke . Igék: sapkájukot hanták , de: hányom ,dobálom*, hánt am , hantá i de: hányok Melléknév: szegi , - szé'gint - szegi nyék Határozószó: bizo - bizonyost ,bizonyosan'; bizogat; hány .AJ há. - hászor - hányat ^ hányat /r/ A MÁSSALHANGZÓK EGYMÁSRA HATÁSA Gsépá n gyakrabban találkozunk msh.-hasonulásos jelenségekkel, mint a valamenynyire is igényes köznyelvben, s ezek általában - egyes adatközlők beszédében gyakran mondatfonetikai helyzetben is megjelennek. Kny. £ + msh . : nyj. hosszú msh . — A meg igekötő teljes hasonulása az utána álló ige szókezdő msh.-jához. Folyamatos beszédben - a dz-t, dzs-t és ty-t kivéve - minden msh.-val találtam hasonulásos alakot: mebbaltáz ,megkarmol a macska', mëccukroz , meccsudál , mëddagad , mëf föl , meggebed , meggyúl , mëhhal , mëjjárta , mekkapáta , mellátta , memmond , mënnéz , mënny_om, m eppení szedik , mëssegit , mësszaporodott ,megszült', mettanít , mëvver , mëfrzzsirozza , mezzörgeti . A mëg igekötő g-je egyéb szó kezdő msh.-jához is hasonulhat: mè'n., ne m láttam , mes, se akartam ... stb. Gyakori a még határozószó /továbbiakban hsz/ és a leg- jel g-jének hasonulása is: mén., nem ,még nem', ritkábban: inéi-látta ,még látta', mév-vitte ,még vitte'; lesz s zebb ; gyakran: tënnap . de mindig: patrag vót am ,rossz, mozgékony voltam*. Kny. d + n : nyj. -nn-. — alunni , alunnák /én/, alunna ; adni ^ anni , annak /én és ők/, anna ; érlelönni , eskünni , fürönni , hazudni ^ hazunni ; kűnni ,küldeni', kűnne , künnék ; mégdaganni , mé'kköpkönni ; tudni ~ tűnni , tunnák , tunná /te és ő/, tunnának stb. m ëgöregennyi /é/; hárman-napja , ritkán: negyen^négy . Nem hasonul azonban a névszó végi -d a » -nak". ,,-nek", H-nál" . , tnél" viszonyragok előtt: apadnak , anyádnak , nénédnek , Endrődnek , Öcsödnek helynév, Öcsédné , bátyád na , szomszédna . Ez a jelenség a MNyA. szerint - a fürödni és fürödnél alapján - csak a BarslédecIpoiytölgyesGyónKupuszina között húzott vonaltól nyugatra található, csak Algyö, Szihalpm és Orosháza kivétel. Gsépá n sem zárható ki bizonyos Dunántúlról származó nyelvi hatás, hiszen van Csetényi , Légrádi családnév; a jelenség izoglosszáját azonban meg kellene vizsgálni, mert Csépá n kívül naponta hallom Kunszentmárton ban, s találkoztam vele Cibakházá n, Csongrád on, Alpár on, Szentes en, de Nagyiván ról származó kartársam szerint ott is élő alak. A MNyA. 394. lapja is már valamivel keletebbre határolja el a jelenséget. Gyakori a kny. -i gy_ hasonulása a következő msh.-hoz, gyakrabban a k, n, t-hez, de csaknem minden msh. előtt jelentkezhet: aggy eb-baltát , ëk-kést , ët^ tut. ël^lovat , de: négy lovat ; ahol^léptem ,ahogy léptem', de: ahoty kutte , atykarika ; hanni ,hagyni ' - nem hannám - hattam - hattad - hattá - hagyott - hattunk stb. ; ahocs^csak tuttam , ahot-tuttam ,ahogy tudtam', hon-nészte ,hogy nézte', v attok ,ti vagytok*, nas^ summás ,nagysummás*, nacs-csizmás ,nagycsizmás', hon^ne ,1. hogyne, 2. hogy ne* játékosan felnőttek is: bagoj mongya a verébnek, naf-fejű vagy nasz^szémű , de már inkább: bagoj mongya a verébnek, de naty fejed vagy szemed van .
