Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Kakuk Mátyás: Csépa nyelvjárási sajátosságaiból
ban hsz és kötőszó továbbiakban ksz /, billeg ,Brandmarke 1 , hetfű ^ hétfü ; borozda ; Öccsejé ; asztalho . Lrzsijékhö , Sándoréktul , tejbül stb. c/ A kny. rövid : nyj. félhosszú mgh. megfelelés alkalmi jellegűnek tekinthető. A rullam , tülle stb. névmásalakokon kívül a MNyA. csépa i anyagában a következők találhatok: bejjebb , csalamáde , csütörtök , disznójitok . meg*gyulád és zsup . Tapasztalatom szerint ennél gyakoribb a mgh.-k félhosszúvá válása, különösen a hanyag artikulációra hajlamosabb adatközlők beszédében. Leggyakrabban az r, 1, jj_, /J. íy/ + mássalhangzó /továbbiakban msh./ kapcsolat előtti rövid mgh. nyúlik meg, s akkor az r, 1, j rendszerint redukálódik; de előfordul egyetlen msh. előtt is, leginkább az n, m, gy_ előtt: borsó d bó r só , sarnyú sá r nyú . ha r c , körte **> kö r te , tartotta ta r totta , Olaszország é Olaszé r szág . mér ,mert* stb.; alma ^ á^ma , szilva ^ szidva ; f ölső fö sofőso , tó nám ; rajvoná^ba ; bivàj , t e j^ tejföl ; hun ,hol', ëhun, tànf ojamra , hömpögöt t ,hömpölygött * úgy úgyi s . IV. A MÁSSALHANGZÓK A mássalhangzók rendszere Csépá n megegyezik a köznyelvivel, tehát a következő 25 mássalhangzóból áll: m n ny p/b t/d ty/gy k/g c/dz cs/dzs f/v sz/z s/zs j h 1 A palóc terület; jelentős részét jellemző ly_ és 1 + j > Ily itt j_-ben és jj-ben realizálódik: bago.1 , bivaj . gé rende j , g ója , pëhë'.i , vájú stb.; aj ja . bé j jebb . é'ggyát ajjaba ,egyáltalában', féjjebb ,feljebb', kéjjé'n ,kelljen', üjjön le . tejjes ,teljesen' stb. Az ly_ egyetlen adatközlőm két - alig értékelhető - szavában jelent meg: t alyan ,talján', lyevette ,levetette'. A kny. /ly/ j : nyj. 1 megfelelésre a következő példákat találtam: billeg >v b élleg ••. bélleg - , béjeg , sindel-v zsindë j ; híveik /v hűv elk ; pé'ndël . se jë'm ^ selè'm /é/; s egyszer-egyszer előfordult a golók , golvás és segílhelre szavakban is. Kny. 1 : nyj. j -legalább változatként - található a következő szavakban: JmEZ lan .7 , jászol ^ jászo j /é/, juk ^luk, ma jté'r ^ malter , me j jem . me jcsontya . me j jes s zakácska , saláta v saJáta , szé jj e ,sein Hand', szájszé jje , tajiga *v taliga ^ tajicska . Nagyon gyakori a pájinka , és van bejüle ,belőle' és bejül alak is, és megemlítem még a rosszalló értelemben használt kölköm - köjke ,gyermekem, gyermeke' alakot. A szótagzáró 1 megmaradásának és kiesésének kérdését Imre Samu tanulmányának^ csoportosításában, jórészt az ott közölt szavak alapján vizsgálom. A/ A szótagzáró 1 a szó belsejében: a/ Rövid mgh. + 1 al l Albert személynév /továbbiakban szn/, alku , alma , balta , Fijalka szn, halk , Kalcsú szn, malter ^- ma jté'r , szalma , talján ,olasz', talp , valcer ; alsó - aj j ~ ajja alom - almoz , halom - halma , Halmai szn, malom - malma el : belső , elsőbb ,először'; nyelv - nyelve el: felhő . Itt említem a sparhelt , „parasztosabban": porhët ,takaréktűzhely* alakot. ol : bőt, főt - fódoz, gyócs , hód /területmérték/, hónap »morgen', hott igenév, kó bász ^ kóbász , kódús ^ kúdús , nyóc , ócsó . ódal , ót - ótó - ótvány , póc , Szónogba , tód , vót
