Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Kakuk Mátyás: Csépa nyelvjárási sajátosságaiból
köznyelvi á hangsúlyos helyzetben 26 37,14 % köznyelvi á hangsúlytalan helyzetben 27 38.57 % V 13 18,57 /> A 3 4,28 % I csaK a málna szóban fordul elő A A 1 1,42 # Feltűnő, hogy az ä és ä közötti â-ra nincs adat. Az a realizációi Köznyelvi a /248 adatból/ 167 67,53 % a /szó végén 5: kapa, paprika stb./ 6 2,41 % a /azonos arányban a közeli Alpárral/ 12 4,83 % à /azonos arányban a közeli Alpárral/ 53 21,37 % IC 4,03 # Néhány adatközlő palatális magánhangzó /továbbiakban mgh./ környezetében az a helyett a-t ejt: hanem, csak ijet stb. "7 > y As ö - ő és ü - u realizációi A MNyA. I-IV. részében található 43 ö és 26 o fonémája közül egy sem tér el a köznyelvitől. Magam azt tapasztaltam, hogy az egyébként is illabiálisabb tendenciát mutató adat közlók, akik általában féketo , híves rihé's , ricskes , setit , siket stb. alakokat ejtenek, az £, ő hangokat is illabiálisabban, ö - ő vagy e - é hangban realizálják: é'ccő, elősször, eszökik, flöstök, me'kpörkölik, mekpérkölik, mektömjük, neccő, pörkölt, többet, töpörté stb. Hasonlóan realizálódhat az ü és ű, de erre kevesebb példát találtam: csü, gyümőcs , ügyesebb, üvegbe. Átmeneti realizációk a zártsági fok tekintetében dőlőre, fétetejő, gyűrős, sátorfíí, színű stb. Szintén a zártsági fok változásával függ össze a MNyA. öt é-s adata: hét, kökény stb., amely példák számát magam is sok adattal gyarapithatnám, és amelyek - esetleg- eredetileg í-zőbb nyelvjárásra utalnak, és még a Csépá ról elköltözők nyelvében is szívósan megmaradtak. Az ún, á utáni p_-zás esetére a MNyA. I-IV. részében egyetlen példát találtam. A deszkára , házba , láb am stb. alakok mellett csak a í lábod ;- szerepel. |Magam is csak utólagos gyűjtés során, két adatközlő beszédében akadtam rá, akik viszont elég következetesen mondtak iskolábo, házbo, ládábo, lámpo alakokat. Zárt szótagban csak a l ábos főnév és a hatom /r/ fordult elő. A magánhangzók időtartama a/ Viszonylag kevés morfémát érint az a jelenség, amikor a kny. rövid : nyj. hosszú mgh. mutatkozik: ágác ^ akác , cukor , cukorrépa , kormány , nyúgott rv nyúgottan , posta , postás , Ug , Ugi pap /helynevek/, ribizli , tengéj . Ide sorolható a fű füvet -,f üves , híd ^/ hidat v hidas stb. /A pótlónyúlásból származó és a polifonémikus értékű hosszú mgh.-kat a megfelelő fejezetben tárgyalom./ b/ A kny. hosszú : nyj. rövid mgh. váltakozásra talált példák többsége tipikusnak tekinthető azonos helyzetben, ill. funkcióban: akar /határozószó továbbiak-
