Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
a gyógyulás érdekében fogadtak egész életre vagy meghatározott időtartamra szombati böjtöt. Szombat a harmadik legényjáró nap . Az esküvők, lakodalmak napja. „Nagy divat volt a szombati eskü" - mondják. V asárnap Sok vonatkozásban közös elemei vannak a nagyobb, ismertetett ünnepekkel. Különösen, ha pl. a táplálkozási rendet nézzük. Vasárnap munkaszüneti nap volt, dolgozni nem volt szabad. Csak a házkörüli munkákat végezhették el. Ezen a napon nem dolgoztak a cselédek sem, délutánra hazamehettek a családjukhoz, s majd csak hétfőn kora reggel kellett a gazdáknál jelentkezni. A templomlátogatás nekik is, mindenkinek kötelező volt. Általában be is tartották. Vasárnap délelőtt csak akkor dolgoztak, ha az időjárás miatt erre feltétlenül szükség volt, pl. here behordása, s egyéb hasonló munkák. Vasárnaponként a szőlőkből és a réti tanyákból is legalább egy tagja a családnak elment a vasárnapi misére. Az ünneprontással már találkoztunk a farsang ismertetésekor. Mondják azt is, hogy „egyszer Csépa határában egy parasztember szántott ünnepnapon. Egyszer csak egy helyen megnyílt a föld és az ember beleesett ökröstül. Aztán kékes láng csapott fel a földből és a gödörből víz tört föl. Még máig is megvan a tó, Peneket102 len tónak nevezik." A hónap első vasárnap ja - az első péntekhez és első szombathoz hasonlóan szintén a Mária társulat napja volt. A társulati vezetők, az ún. bukorfők ekkor osztották ki a rózsafüzér végzéséhez a soron következő titkokat. Ekkor osztják ki , cserélik a cédulákat . Ha valaki beteg, akkor a bukorfő elmegy hozzá cserélni vagy titkot váltani . Aki hanyagságból vagy valamilyen más okból nem cserél, ahelyett a b ukorfő nek kell az imáját elvégezni. Vannak egyes bukorfők . akik az év első vasárn apján kiosztják a társulati tagoknak az egész évre szóló titkot. A templomban minden első vasárnap szentségkitétel van. Ezen illik minden társulati asszonynak megjelenni. Ezen a szentségkitételen jelen vannak a gyertyások. A gyertyások, vagy másképp az egyház emberei , a világi tanács tagjai, régen pedig az Oltáregylet tagjai 12-15-en voltak, s vannak. Feladatuk első vasárnap s a körmenetek alkalmával a gyertyák tartása az Oltáriszentség mellett. Ide valakinek a halála után a vallásos élete alapján választják be az új tagot. Régen minden vasárnap délután litánia, a csépa iak szerint létányia volt. Mostanában már csak első vasárnap tartják. Vasárnap az udvarlás nak is jeles alkalma volt minden évszakban. A délelőtti nagymise után a legények hazakísérték a lányokat. A litánia után ismét találkozhattak. Erre jó alkalmat jelentettek a főutcái séták , a faluszéli játszók , ahol te kéztek . métáztak . Itt fiúk és lányok együtt voltak, míg a kocsmákba kuglizni vagy az egyletek biIliárdtérmébe csak a fiuk mehettek be. Gyakran találkoztak viszont valamelyik legény vagy lány házánál. Télen a legények gyakran elvitték a lányokat szánkózni vasárnap délutánonként. Ez szórakozásnak is jó volt, és a lovat is bejár tattak.
